Vízföldrajz
Átlátszóság vagy turbiditás a vizsgált víz csökkent átlátszósága, amelyet szervetlen és szerves eredetű, oldhatatlan és kolloid anyagok vagy mikroorganizmusok okoznak.
A természetes vizek zavarosságát gyakran a bennük lévő homok, iszap és egyéb lebegőanyag okozza. A folyó- és tóvizek zavarosságának oka lehet a szennyvizek betorkolásán kívül az olyan talaj, vagy kőzetanyag, amelyet a folyók a medrükből kimosnak, vagy amelyeket a folyók vízgyűjtő-területéről a csapadék bemos.
Az ilyenfajta szennyeződések a csapadékos évszakokban a víz zavarosságát az eredeti többszörösére emelik. Sokszor a víz zavarossága bekövetkezik olyan esetekben is, amikor nagyobb karbonát-keménységű, vagy vastartalmú vizek kerülnek a befogadóba.
Kb. 30 mm belső átmérőjű, 1500 mm magas, fedőfestékkel bevont, átlátszatlan falú üveghengert, átlátszó síkfelületű, egyenletes vastagságú üveg fenéklappal látunk el. A henger belső fenéklapjára 1 mm vastag vonalú szálkeresztből álló fekete színű mérőjelet helyezünk.
A henger fenéklapja oldalirányú elvezető-csővel készül, amely csappal ellátott. Az üveghengerhez párhuzamosan függőleges irányban színtelen üvegből készült üvegcső van forrasztva, melynek átmérője 8-10 mm és hosszúsága szintén 1500 mm. Ez a cső a hengerrel közlekedőedényt képez.
A csövön mm beosztású skála van. A henger fenéklapját 25 Watt teljesítményű, üvegburájú izzólámpával világítjuk meg. A jól elkevert vízmintával a készüléket megtöltjük, majd a vizet a leeresztő csapon át lassan leengedjük mindaddig, amíg az izzólámpa áteső fényében a henger fenéklapján lévő szálkereszt a vízoszlopban láthatóvá nem válik. A mm-beosztású párhuzamosan futó mutatócsövön leolvassuk a vízoszlop magasságát.
Az eredményt a leolvasott cm-ek száma adja meg. Az átlátszóság a vizek színe szerint változó pl. a kék színű tavakban a maximum, a barna vizekben a minimum.
Ha a vízben a lebegőanyag tartalom 3 mg/l-nél kevesebb, az átlátszóság megállapítása már nehézségekbe ütközik. Ilyen esetben a víz zavarosságát kell megállapítani, amely az átlátszóság ellentétes fogalma.
Ez úgy történik, hogy egyenlő megvilágítási feltételek mellett összehasonlítjuk a vizsgált víz zavarosságát etalon céljára szolgáló vízminta zavarosságával.
A Tiszának a vízállás, vízhőfok adatai mellett a vizének átlátszóságáról is nyerhetünk információkat, az Országos Vízjelző Szolgálat honalpján a vizugy.hu-n.
Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/A%20v%C3%ADz%20fizikai%20jellemz%C5%91i.pdf
Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.
A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300
km².
A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.
