A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. A Tisza 518. folyamkilométerénél található. Összkapacitása 12,9 MW

Energia termelése

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. Az eltelt több mint 60 év alatt változó mértékben lehetett villamos energiát termelni az erőműben. Az 1959-es évet követően, amióta teljes kiépítési kapacitásában ki lehet használni a blokkokat villamos energia termelésre, évente változó mértékű fejlesztést produkált ez az erőmű.

Termelés szempontjából a maximumot az 1972-es esztendő jelentette, amikor 72.938 MWh termelést könyvelhettünk el. Ezt követően kellett két év múlva elviselni a legrosszabb évet is, amikor csak 31.704 MWh energiát tudtunk termelni. Mindezek ellenére az eltelt több mint 60 évre visszatekintve jó közelítéssel lehetett évente 48.000 MWh termelést tervezni.

Majd minden évben számolni kellett az árvizekkel, de szerencsére csak mint olyan tényezővel, melynek fennállása alatt nem lehet villamos energiát termelni. Az árvizek az elmúlt évtizedek alatt kárt nem okoztak a létesítményben.

Építése

A tiszalöki erőművet 1950 decembere és 1953 ősze között hadifoglyokkal építtették. Az ingyenes, könnyen hozzáférhető munkaerő Tiszalökön többségében magyarországi német nemzetiségű, a második világháború idején katonának besorozott, általában szovjet hadifogolytáborokat már megjárt emberek köréből lett összegyűjtve, akik közül sokakat (otthon maradt, illetve eddigre már Németországba toloncolt családtagjaikhoz hasonlóan) háborús bűnösnek nyilvánítva megfosztottak magyar állampolgárságuktól. Az építők kisebb része magyar internáltak közül került ki.

A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.

Látogatása

Lehetőség van szervezett, csoportos üzemlátogatásra, ahol szakképzett kísérő ismerteti meg a látogatókat a környezetbarát erőmű működésével.

A Tiszalöki Vízerőmű látogatása a duzzasztómű, hajózsilip megtekintését nem teszi lehetővé, ezek ügyintézését az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszalöki Vízlépcsője (06 42 578-510) végzi.

A Tiszalöki Vízerőmű üzemcsarnokának megközelítése kerekesszékkel közlekedő látogatók részére, gyakorlott kísérő segítségével akadálymentesen lehetséges.

Forrás: tiszavizvizeromu.hu

Főkép: Bajusz Edit


Kategória: Vízföldrajz

Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.

Kategória: Vízföldrajz

A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300
km².

Kategória: Vízföldrajz

A török hódítás megszűnte utáni békésebb 18. század gazdasági fejlődése tűzte először napirendre a hazai vízimunkák kérdését. Úgy is mondhatnánk, hogy a Rákóczi-szabadságharc után berendezkedő Habsburg-kormányzat az ország politikai rendezése után a természeti viszonyok rendezését helyezte előtérbe. Nem véletlenül, hiszen a közel két évszázados háborúskodás következtében az ország jelentős része elnéptelenedett, s a már korábban megszelídített kultúrtáj is elvadult.