A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300 km².

Öblök és medencék

Az Abádszalóki-öböl

A Tisza-tó déli részén, a folyó bal partján helyezkedik el. Teljes területe 20,7 km 2 , melyből vízfelület 19,7 km 2 , szárazulat, sziget 1,1 km 2 .

A szárazulatok, szigetek száma, öt. Természetes vízfolyásainak száma kettő. Eredeti kiépítésekor a vízcsere négy öblítő csatornán keresztül történt, de az üzemelés során tapasztalt jelentős mértékű feliszapoló hatásaik miatt közülük kettőt kikapcsoltak.

A medencére vonatkozó korlátozás a 800 m-es lefolyási sáv, amely a nagyvizek levonulását hivatott biztosítani. Kiemelten kezelendő az un. Derzsi szűkület, amely mintegy 600 m széles és fokozottan veszélyes jeges árvizek kialakulásának szempontjából.

A tározótér legnagyobb átlagos vízmélységével rendelkező terület, amely 2,1 – 2,5 m. Használati funkcióját tekintve kiválóan alkalmas horgászatra, hajózási, sport és kedvtelési célú eszközök használatára, valamint a szabadvízi fürdőzés és az ún. hangos turizmus igényeinek kielégítésére.

A Sarudi-medence

a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. Teljes területe 26,2 km 2 , melyből vízfelület 24,5 km 2 , szárazulat, sziget 1,7 km 2 . A szárazulatok, szigetek száma, négy. Természetes vízfolyásainak száma kettő (Kis-Tisza, Laskó-patak).

A belső vízcserét egy, szabályozó műtárggyal ellátott öblítő csatorna (V. jelű) biztosítja. A medence sekélyebb vízmélységű (1,4-1,7 m), mint az Abádszalóki-öböl, de ezt ellensúlyozza a nagykiterjedésű nyílt vízfelület. Ez az adottsága nagyon jó lehetőségeket biztosít a horgászat, vízi sportok és túrázások számára. Fejlesztésének egyik akadálya a megközelítő utak, ún. feltáró utak és az ehhez kapcsolódó létesítmények hiánya.

A Poroszlói-medence

A Tisza folyó jobb partján helyezkedik el.A Tisza-tó legnagyobb kiterjedésű medencéje, teljes területe 41,8 km 2 , melyből vízfelület 33 km 2 , szárazulat, sziget 8,8 km 2 . A szárazulatok, szigetek száma, hat. Természetes vízfolyásainak száma négy (Kis-Tisza, Rima-patak, Nyárád-ér, Csapói-Holt-Tisza). A vízcserét két, szabályozó műtárggyal ellátott öblítő csatorna (VI-os, Kis-Tisza /felső/ csatorna) biztosítja. Vízmélysége viszonylag sekély (1,0-1,2 m).

Erősen szabdalt, szigetekben, szárazulatokban bővelkedik, de nagy kiterjedésű vízfelületek és holtágak is találhatóak a területén. Vízfelületei azonban erősen benőttek, fedettek, amely a medence felső részein már meghaladja a 95%-ot.

Ez a belső terület mozaikosnak már nem nevezhető, nyílt vízfelületeket csak a belső vízfolyások medreiben találunk. Ez, valamint a természeti értékek védelmében hozott korlátozások jelentősen csökkentik a medence idegenforgalmi használati értékét. Elsősorban a sporthorgászat és az ökoturisztikai szolgáltatások (belső tanösvények) vehető igénybe.

A Tiszavalki-medence

A Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. Teljes területe 24,9 km 2 , melyből vízfelület 18,5 km 2 , szárazulat, sziget 6,4 km 2 . A medence teljes területe fokozottan védett, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, valamint a Hortobággyal közösen a Világörökség részét képezi.

A szárazulatok, szigetek száma, hét. A szigetek viszonylagosan magas terepszinttel rendelkeznek, rajtuk jelentős faállomány fejlődött ki. Természetes vízfolyásainak száma kettő (Rima-patak, Tiszavalki-főcsatorna hullámtéri szakasza). A vízcserét két, szabályozó műtárggyal ellátott öblítő csatorna (IX- es, Aponyháti csatorna) biztosítja.

A Tisza-tó természeti értékekben leggazdagabb medencéje. Sekély vízborítású (0,8 –1,0 m), jelentős kiterjedésű szárazulattal és nagyszámú áramlási holttérrel, valamint holtággal rendelkezik. A medencében jelentős fejlesztések a természeti értékek megóvása érdekében nem tervezhetők.

Tiszafüred-Örvény térsége 

A Tisza folyó bal partján helyezkedik el. Teljes területe 7,6 km 2 , melyből vízfelület 2,3 km 2 , szárazulat, sziget 5,3 km 2 . A szárazulatok, szigetek száma, tíz. A tónak a 33. számú fkl. út és MÁV vasútvonal felett elhelyezkedő területe (felső szigetek) védett. Természetes vízfolyása nincs. A vízcserét két, szabályozó műtárggyal ellátott (X-es, Kisfüred-foki csatorna) és egy műtárgy nélküli (VIII-as) öblítő csatorna biztosítja. Kiterjedt vízfelülettel alig rendelkező, főként szárazulatokat magába foglaló tározórész. Jelentős idegenforgalmi, főként ökoturisztikai lehetőségeket rejt magában, melynek feltárását és kihasználását a szabályozásban elő kell segíteni. Meg kell vizsgálni a felső szigetek jelenlegi helyzetét és hasznosíthatóságát, amely jelenlegi formájában egy degradálódott terület.

Forrás: kotivizig.hu


Kategória: Vízföldrajz

Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.

Kategória: Vízföldrajz

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

Kategória: Vízföldrajz

A török hódítás megszűnte utáni békésebb 18. század gazdasági fejlődése tűzte először napirendre a hazai vízimunkák kérdését. Úgy is mondhatnánk, hogy a Rákóczi-szabadságharc után berendezkedő Habsburg-kormányzat az ország politikai rendezése után a természeti viszonyok rendezését helyezte előtérbe. Nem véletlenül, hiszen a közel két évszázados háborúskodás következtében az ország jelentős része elnéptelenedett, s a már korábban megszelídített kultúrtáj is elvadult.