Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.

Az 1930-as évek aszályos évei hívták életre. Az Alföld kiszáradása miatt az öntözésfejlesztés,öntözőcsatorna-hálózat kiépítése sürgető feladat lett. Hívják még Horthy-csatornának is, hiszen az ő kenderesi területeire szállította a csatorna a vizet.

A függőcsatorna a hozzá tartozó szivattyúházzal még ma is üzemel. A csatorna 333 méter hosszú. Egy lábakon álló beton építmény, ami a falu és a Tisza gátja közötti völgyet hidalja át. A szivattyúk egy 100 km-es öntözőrendszerbe szállítják a vizet, ami 115 ezer négyzetkilométert fed le, és végpontja Kenderes.

fuggocsat_beomlo.jpg

Maga Horthy Miklós vágta át a szalagot az ünnepélyes megnyitón 1941-ben.

Érdekesség:

Építése során 410 ezer köbméter földet kellett megmozgatni a kubisoknak. 

Horgászásra és biciklizésre is kiválóan alkalmas, látnivalókban gazdag területen található.

Forrás és fotó:gyereatiszatora.blog.hu


Kategória: Vízföldrajz

A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300
km².

Kategória: Vízföldrajz

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

Kategória: Vízföldrajz

A török hódítás megszűnte utáni békésebb 18. század gazdasági fejlődése tűzte először napirendre a hazai vízimunkák kérdését. Úgy is mondhatnánk, hogy a Rákóczi-szabadságharc után berendezkedő Habsburg-kormányzat az ország politikai rendezése után a természeti viszonyok rendezését helyezte előtérbe. Nem véletlenül, hiszen a közel két évszázados háborúskodás következtében az ország jelentős része elnéptelenedett, s a már korábban megszelídített kultúrtáj is elvadult.