A Tisza folyó nemzeti értékmentő, miként például a – Tiszán innen, Dunán túl... kezdetű népies műdalunk is megfogalmazza. Az Alföld tengelyében kanyargó folyó egyúttal központi tájékozódásul is szolgál: élő tájnév is például a Tiszáninnen, Tiszántúl, továbbá a Tisza-mente, a négy (szatmári, beregi, szabolcsi, ungi) Tiszahát, stb. A korábbi Tisza-zugot utóbb a Körös-zug elnevezés váltotta fel.

Éppen ezért nem véletlen, hogy szólások és közmondások is őrzik a nevét, ezeknek jártunk utána cikkünkben:

 

Tiszavirág életű (nagyon rövid ideig tart)

Tiszát lehetne vele rekeszteni

Sok víz lefolyik addig a Tiszán

Sok halat fognak ki addig a Tiszából

Hidd el, bolond, ég a Tisza, szalmával locsolják! 

Ehhez hihető történetet társítottak: egy nagyréti gazda szalmával megrakott kocsival hajtott rá a hajóhídra, amikor a pipájából kipattant szikrától a rakomány lángra kapott. Vasvillával a Tiszába dobálta előbb az égő, majd a többi szalmát is, s így megmenekült.

Amelyik kutya egyszer átússza a Tiszát, máskor is megteszi

Erre már jöhet a Tisza vize is (az se segít pl. aszály idején)

Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza; vagy még szebben:  Lassan foly a Tisza, boldog, aki issza

Vagy ki a Tisza vizét issza oda vágyik szíve vissza

Vagy ironikusan: Ki a Tisza vizét issza, saját levét issza vissza

Ki a Tisza vizéből nem ivott, nem is tarthatja magát igaz/valóságos magyarnak

Lassan foly a Tisza, boldog, aki issza

Zavaros, mint a Tisza

Duna, Tisza, Dráva, Száva, Törjön ki a kezed (lábad) szára! 

Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi borban főtt

Délrül még a szél se jó, mert elrontsa a Tiszát: a déli szél nagy hullámokat hoz

Akkor még a Tisza is másfele folyt / Akkor még a Tisza is felfelé folyt

Még akkor a Maros sem folyt a Tiszába

Meginná egy hajtókára a Tiszát is

Szereti, mint a tiszahátiak az árvizet

Nehéz egy korttyal az egész Tiszát benyelni

Megöntötték, mint Tiszabecsén a harangot (ostobául tették)

Isten éltesse sokáig, míg a Tisza ki nem szárad bokáig

Már nem búsul, mint a Tiszába halt ember

Tiszát is ellehetne ezzel tölteni

Ki a tiszai asszony főztjét-sültjét nem ette, nem is tudja mi a jó

Túl már a Tiszának felén (pl. bajon, munkán)

Mindenhez, még a szalmaszálhoz is kapdos, mint a Tiszába haló ember

Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel

Sok hazug ember van, innen és túl a Tiszán

Istennél van, mint Szenyes Péternek az obsit (Szenyes nevű nemzetőr átkelt a Tiszán és obsitos levele vízbe hullott)

Ha egy ökör nekiveti magát a Tiszának, a többi is utána úszik

 

Forrás: Magyar közmondások és szólásszerű szólások. Gyűjtötte és szerkesztette: Margalits Ede. Budapest. 1896


Kategória: Mondák a Tiszáról

A „legmagyarabb folyót”, a Tiszát, annak alakulását számos legenda övezi,eredetének történetét sokféleképpen meséli a partját lakó nép.
Ebből olvashatunk néhányat cikkünben.

Kategória: Mondák a Tiszáról

Az általában rusnya küllemű természetfölötti lények a tiszai halászok és fürdőzők életére pályáztak.

Kategória: Mondák a Tiszáról

Az Alsóváros és a Tisza közt fekvő erdős területet hívják a szegediek Boszorkányszigetnek.