Mondák a Tiszáról
A Tisza folyó nemzeti értékmentő, miként például a – Tiszán innen, Dunán túl... kezdetű népies műdalunk is megfogalmazza. Az Alföld tengelyében kanyargó folyó egyúttal központi tájékozódásul is szolgál: élő tájnév is például a Tiszáninnen, Tiszántúl, továbbá a Tisza-mente, a négy (szatmári, beregi, szabolcsi, ungi) Tiszahát, stb. A korábbi Tisza-zugot utóbb a Körös-zug elnevezés váltotta fel.
Éppen ezért nem véletlen, hogy szólások és közmondások is őrzik a nevét, ezeknek jártunk utána cikkünkben:
Tiszavirág életű (nagyon rövid ideig tart)
Tiszát lehetne vele rekeszteni
Sok víz lefolyik addig a Tiszán
Sok halat fognak ki addig a Tiszából
Hidd el, bolond, ég a Tisza, szalmával locsolják!
Ehhez hihető történetet társítottak: egy nagyréti gazda szalmával megrakott kocsival hajtott rá a hajóhídra, amikor a pipájából kipattant szikrától a rakomány lángra kapott. Vasvillával a Tiszába dobálta előbb az égő, majd a többi szalmát is, s így megmenekült.
Amelyik kutya egyszer átússza a Tiszát, máskor is megteszi
Erre már jöhet a Tisza vize is (az se segít pl. aszály idején)
Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza; vagy még szebben: Lassan foly a Tisza, boldog, aki issza
Vagy ki a Tisza vizét issza oda vágyik szíve vissza
Vagy ironikusan: Ki a Tisza vizét issza, saját levét issza vissza
Ki a Tisza vizéből nem ivott, nem is tarthatja magát igaz/valóságos magyarnak
Lassan foly a Tisza, boldog, aki issza
Zavaros, mint a Tisza
Duna, Tisza, Dráva, Száva, Törjön ki a kezed (lábad) szára!
Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi borban főtt
Délrül még a szél se jó, mert elrontsa a Tiszát: a déli szél nagy hullámokat hoz
Akkor még a Tisza is másfele folyt / Akkor még a Tisza is felfelé folyt
Még akkor a Maros sem folyt a Tiszába
Meginná egy hajtókára a Tiszát is
Szereti, mint a tiszahátiak az árvizet
Nehéz egy korttyal az egész Tiszát benyelni
Megöntötték, mint Tiszabecsén a harangot (ostobául tették)
Isten éltesse sokáig, míg a Tisza ki nem szárad bokáig
Már nem búsul, mint a Tiszába halt ember
Tiszát is ellehetne ezzel tölteni
Ki a tiszai asszony főztjét-sültjét nem ette, nem is tudja mi a jó
Túl már a Tiszának felén (pl. bajon, munkán)
Mindenhez, még a szalmaszálhoz is kapdos, mint a Tiszába haló ember
Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel
Sok hazug ember van, innen és túl a Tiszán
Istennél van, mint Szenyes Péternek az obsit (Szenyes nevű nemzetőr átkelt a Tiszán és obsitos levele vízbe hullott)
Ha egy ökör nekiveti magát a Tiszának, a többi is utána úszik
Forrás: Magyar közmondások és szólásszerű szólások. Gyűjtötte és szerkesztette: Margalits Ede. Budapest. 1896
A „legmagyarabb folyót”, a Tiszát, annak alakulását számos legenda övezi,eredetének történetét sokféleképpen meséli a partját lakó nép.
Ebből olvashatunk néhányat cikkünben.
Az általában rusnya küllemű természetfölötti lények a tiszai halászok és fürdőzők életére pályáztak.