Mondák a Tiszáról
Az Alsóváros és a Tisza közt fekvő erdős területet hívják a szegediek Boszorkányszigetnek.
A Tisza mentén fogékonyak voltak az emberek a boszorkánylegendákra. Algyőn például a forgószelet – azaz ahogy ott hívják: boszorkányszelet – tulajdonították a praktikáiknak. Egy másik babona szerint pedig a boszorkák éjszaka a Tisza partján táncolnak és vigadnak az ördögökkel. A falvakban az öregek azt mesélték, hogy az ilyen esték után másnap patanyomokat láttak a fövenyen.
Érdekesség még, hogy a boszorkányokat koruktól függetlenül tűzre küldték, hiszen a 29 esztendőstől egészen a 82 eszetndős idős emberig is égettek. Nem volt kegyelem.
Igazából ám a Boszorkánysziget egy bokrokkal, cserjékkel benőtt csendes, nyugodt ártér, ahol kellemes a séta, de látnivaló alig akad rajta. Így a turistáknak egy sétahajóról ajánljuk a megtekintését.
Forrás és fotók: szeged.varosom.hu
A „legmagyarabb folyót”, a Tiszát, annak alakulását számos legenda övezi,eredetének történetét sokféleképpen meséli a partját lakó nép.
Ebből olvashatunk néhányat cikkünben.
Az általában rusnya küllemű természetfölötti lények a tiszai halászok és fürdőzők életére pályáztak.
Nagyon sok, szkíta és hun őseinktől megörökölt rege él tovább népmeséinkben, helyi történetekben. Az egyik Csörsz király hatalmas vállalkozását örökítette meg.
