Már Hunyadi Mátyás és III. Iván cár uralkodása óta nyomon követhetőek a a magyar-orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a tokaji bor tekintetében is.

I. Péter cár idejében különösen megugrott a tokaji bor importja Oroszországba, a cár maga is nagy kedvelője volt a vodka mellett az üde nedűnek.

A „királyok boraként” és a „borok királyaként” egyaránt emlegetett tokaji fogadtatásáról így számolt be Thalaba Máté követi jelentésében a
fejedelemnek:

„Bizonnyal írhatom Felségednek, hogy egy magyarországi hordó bornak praesentálása a felséges cár előtt többet tesz, mint akármely drága ajándék."

A tokaji boroknak fontos szerep jutott az I. Péter és II. Rákóczi Ferenc között 1707. szeptember 15-én, Varsóban létrejött szerződés előkészítésének és aláírásának időszakában is. A tárgyaló felek hangulatát jelentősen emelte a hegyaljai nedű, amelynek fogadtatásáról Nedeczky ezt jelentette:

„A bor essentiáját kedvesen vette a cár, kétszer is itt előhozta, s Varsaván is egyszer.”

I. Péter utóda, I. Katalin (1725–1727) uralkodása alatt tovább nőtt a magyar borok iránti érdeklődés és kereslet, olyannyira, hogy a cárnő halálát is állítólag a mértéktelen borfogyasztás okozta.

I. Erzsébet személyes kedvtelése is hozzájárult ahhoz, hogy uralkodásának időszakára (különösen az 1745–1761 közötti évekre) tehető a hegyaljai orosz borkivitel fénykora. A cárnő (Nagy Péter legfiatalabb leánya), aki maradéktalanul osztotta a „non est vinum, nisi tokainum” mondást, a rajongásig kedvelte a hegyaljai borokat.

A Vörösmarty Mihály által „híg aranynak” nevezett tokaji aszúért és hegyaljai nedűkért a cárok megbizottai tisztességes összegeket fizettek, ami nem ritkán árfelhajtó tényezőként hatott

A hegyaljai borok iránti számottevő érdeklődésre 1789-et követően került sor, amikor a forradalmi mételytől rettegő II. Katalin megtiltotta a francia borok oroszországi bevitelét.

A cárnő halála után azonban fia, I. Pál (1796–1801) 1798. január 26-i ukázával megszűntette a tokaji Borvásárló Bizottságot,64 amely 65 éves fennállása alatt kitűnő hegyaljai (Tokaj, Tarcal, Tállya, Mád, Kisfalud, Tolcsva, Olaszi, Patak, Újhely, Zemplén vidékéről származó) borokat importált a pétervári udvar számára.

Forrás: V. molnár lászló: Tokaji borok a cárok asztalán


Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.

Kategória: Érdekességek

Hazánkban a kunhalmok és földvárak megőrzésének fontosságára a honismereti kutatók, régészek, természetkedvelők már a XIX. század végétől mind határozottabban ráirányították a a figyelmet.