A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Azóta minden év február 25-én tartják országszerte – és tartjuk most mi is – a megemlékezést annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.

A polgári politikus elfogása szimbolikus erejű volt: azt bizonyította, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő. 

A kommunizmust nemcsak hazánk szenvedte meg, de a magyarországi szovjet uralom ezzel az eseménnyel kezdődött.

Szolnokon a Tisza Szálló falán elhelyezett emléktábla azoknak a neveit őrzi, akik Szolnokon 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején vesztették életüket Szamuely Tibor rémuralma alatt. A magyar vörös hadsereg május 3-án délután elfoglalta a várost, néhány óra múlva megérkezett Szamuely népbiztos és kísérete.

A Lenin-fiúk sorra tartóztatták le az embereket, sokakkal a nyílt utcán végeztek. Szalay Ferenc polgármester beszédében kiemelte: a kommunizmus áldozatainak száma a világon a százmillióhoz közelít, Magyarországon több mint félmillió ember halt meg, vagy tűnt el a diktatúra alatt. A mai napig csupán egy része került napvilágra a szörnyűségeknek. Az 1919-es események mellett az polgármester megemlékezett a kényszermunka-táborokba hurcoltakról és az internálások elszenvedőiről is.

A rendezvény koszorúzással, a megemlékezés virágainak elhelyezésével zárult. A város nevében Szalay Ferenc polgármester és Szabó István alpolgármester, a a kományhivatalt képviselve dr. Kállai Mária kormánymegbízott emlékezett, míg a megye nevében Csoór György, a megyei közgyűlés alelnöke hajtott fejet az áldozatok előtt.

„Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete.”

Ezzel a mondattal kezdődött Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista Kiáltvány című kis könyvecskéje, amely Párizsban jelent meg 1848 februárjában, szinte napokkal a februári forradalom előtt, amihez persze nem volt még köze, hisz az a forradalom még nem a kommunizmusról szólt. Hogy aztán Marx és Engels sejtették-e, hogy ahol a kommunizmus hatalomra jut, ott milliók, tízmilliók halálát fogja okozni – egyéb károkról most nem is szólva – arról azt gondolom: nem, nem sejtették. Ha sejtették volna, akkor szerintem meg sem írják azt a kis könyvecskét. Az emberiség történelme tele van erőszakos eseményekkel, tele van szenvedéssel, tele van erőszakos halállal is.

Annyi erőszakos haláleset azonban egyetlen évszázadban sem történt, mint a magunk mögött hagyott XX. században. Hogy mennyi a XX. század politikai és katonai áldozatainak pontos száma, azt nem tudjuk meg soha. Az első világháború halottjainak számát 10 millióra becsülik, a második világháborúét 50-60 millióra, a kommunizmusét 100 millióra!

Forrás: szolnok.hu


Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.

Kategória: Érdekességek

Hazánkban a kunhalmok és földvárak megőrzésének fontosságára a honismereti kutatók, régészek, természetkedvelők már a XIX. század végétől mind határozottabban ráirányították a a figyelmet.