2017.04.22.
A hulladékká vált italos kartondobozok mindössze 20-22 százaléka kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája már 10-ből 7 magyar lakos számára hozzáférhető - hívta fel közleményében a figyelmet az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) a Föld napja alkalmából.
A tájékoztatás szerint a helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.
A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.
A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el, azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.
Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.
A dobozok újrahasznosításának nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági előnye is van, hiszen mivel az alumínium majdnem teljesen újrahasznosítható, a folyamat közben keletkezett elsődleges nyersanyagokból készülő fémhez képest az újrahasznosított alapanyagból előállított alumíniumhoz 95 százalékkal kevesebb energia szükséges. Egyetlen aludoboz esetében annyi energia spórolható, amely egy laptop három órás működéséhez is elegendő. A visszagyűjtött alumínium dobozokból sokféle értékes termék készülhet, például autókarosszéria, bicikliváz, de még repülőgép-alkatrész is.
A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés - amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta - rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.
MTI
