Mondák a Tiszáról
Attila, Isten ostora, a hunok világhódító fejedelme hadi sikerei csúcsán, 453-ban halt meg, halálának körülményei ma is ellentmondásosnak számítanak. Egyesek azt tartják, hogy nászéjszakáján eleredt az orra vére, és visszafolyt a torkára, mág mások szerint germán felesége végzett vele, méghozzá a fülébe cseppentett méreg segítségével
De egyes feljegyzések szerint tripla, arany-, ezüst- és vaskoporsókban temették a Tisza egyik ágában, a temetésen közreműködő szolgálókat pedig megölték, hogy ne derüljön ki, hol nyugszik az uralkodó. A néprajztudósok szerint a temetésről és a Tisza eltereléséről szóló legenda az avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik.
A monda szerint a táltosok kikötötték: Attilát úgy kell eltemetni, hogy ne történjen ásóvágás a földbe, és akik megadták neki a végtisztességet, ne tudják hírül vinni, hogy hol nyugszik.
Ha van is bármilyen valóságalapja a mondának a Tisza szabályozása miatt valószínűleg ma már nem a mederben nyugszik Attila fejedelem.
Egy másik monda szerint a Tisza áradásait is Attila idézi elő, aki még a halála után is ostorozza az embereket és időnként áradással sújtja a népet.
De arról is találhatunk adatot, hogy a Tisza medrébe temették, illetve hogy a Duna-Tisza közén szórták szét a hamvait.
Ha Petőfi Sándor szavainak hiszünk, ahogy Lehel vezér című versében leírta, akkor elhisszük, hogy a Tiszában lelte végső nyughelyét:
Tőlök napnyugatra - így szólt a hír szája -
Fekszik Attilának egykori országa,
Szörnyü Attilának, isten ostorának,
A magyar nemzetség dicső ősapjának.
Fölkeresik, abban állapodtanak meg,
Fölkeresik, akármeddig tévelyegnek,
És ha ráakadnak, visszaszerzik aztat,
Hogy a maradékjok legyen boldog s gazdag.
Volt közöttök egy bölcs józan ember, Álmos,
Ezt szólították föl: "Vezess minket már most,
Józan okosságod vezéreljen bennünk,
Ha lehetséges, a kívánt földre mennünk;
Mint a darusereg az előljáróját
Ugy követünk téged ország-világon át,
Míg nem látjuk magunk a Tisza folyóban,
Hol Attila alszik három koporsóban."
Teljes bizonyossággal nem lehetünk egyik elmélet felől sem, csak találgathatunk mivel még a szakértői vélemények is megoszlanak.
Fotó:osihimnuszunk.network.hu
A „legmagyarabb folyót”, a Tiszát, annak alakulását számos legenda övezi,eredetének történetét sokféleképpen meséli a partját lakó nép.
Ebből olvashatunk néhányat cikkünben.
Az általában rusnya küllemű természetfölötti lények a tiszai halászok és fürdőzők életére pályáztak.
Az Alsóváros és a Tisza közt fekvő erdős területet hívják a szegediek Boszorkányszigetnek.
