A Pallavicini kastélynak mondott épület, igazán csak a szóbeszéd kapcsán kapta meg a kastély kinevezést. Elsősorban az uradalmi ügyintéző otthona és irodája volt. Szó ami szó, az őrgrófnak is volt itt néhány helysége,sőt a vadászkastély kifejezés is elterjedt az épületet illetőleg.

Ma szép múzeum, és kultúrális központ működik benne. A kiállítás bemutatja az egykori őrgrófi család mindennapjaihoz kötődő dokumentumokat, bútorokat, és a dél-alföldi arisztrokrácia életének fosszíliáit. Ez a kiállítás azért is egyedülálló a maga nemében, mivel másutt nem tapasztalható részletességgel mutatja be a dél-alföldi arisztokrácia – azon belül is az ún. Mindszent-algyői uradalom és a grófi család –, valamint az alkalmazásukban élők egykori életét.

A Pallavicini-kastélyt az 1879-et követő években építették, a jószágigazgató lakhelyeként szolgált. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt. A II. Világháborút követő az államosítást követően óvodát helyeztek el az épületben, majd iskolát.

A hajdani őrgrófi család kastélyának felújításával nemcsak a város épített emlékeinek megőrzését igyekeztek – az eredeti falszerkezetek és épületelemek lehető legkisebb sérülésével – minél jobban megvalósítani, de a célok közé tartozott, hogy életkép-szerűen berendezett tárlatokkal felvillantsák az 1945 előtti vidéki társadalom különböző rétegeinek életviszonyait is.

A főtér közelében, hangulatos park közepén álló, felújított Pallavicini kastély termeiben állandó és időszaki kiállítások is helyet kapnak, de az állandó nyitva tartással működő, akadálymentes épület alagsorában hangulatos kávézó is várja a látogatókat.

Az Uradalmi Teremben és a Kelemen Kristóf teremben(sándorfalvi születésű szobrászművész) Sándorfalva történetét és népéletét mutatják be. Az érdeklődők különféle dokumentumok, korabeli képek megtekintésével pillanthatnak bele a település múltjába. 

A Pallavicini Kastélyban kaptak méltó helyet Budai Sándor népművész naiv festményei, és Sándorfalva Díszpolgárainak tablói.

A Kastély Díszterme biztosít méltó környezetet időszaki kiállítások során a helyi vagy Sándorfalvához kötődő alkotók, képzőművészek, kézművesek munkáinak, néprajzi tárlatoknak.

A nagyméretű terem elegáns bálteremként, konferenciák helyszíneként és komolyzenei koncertek számára alkalmas akusztikája miatt hangversenyteremként is funkcionál, illetve házasságkötések illő helyszíne.

A Pallavicini-kastély nyitvatartása:

Május 1-jétől szeptember 31-ig:

Hétfő: ZÁRVA

Kedd: ZÁRVA

Szerda: 10.00 - 12.00 óra és 13.00 - 18.00 óra

Csütörtök: 10.00 - 12.00 óra és 13.00 - 18.00 óra

Péntek: 10.00 - 12.00 és 13.00 - 18.00 óra

Szombat: 10.00 - 12.00 óra és 13.00 - 18.00 óra

Vasárnap: 10.00 - 12.00 és 13.00 - 18.00 óra

Október 1-jétől április 30-ig:

Hétfő: ZÁRVA

Kedd: ZÁRVA

Szerda: 10.00 - 12.00 óra és 13.00 - 16.00 óra

Csütörtök: 10.00 - 12.00 óra és 13.00 - 16.00 óra

Péntek: 10.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00 óra

Szombat: 10.00 - 12.00 óra és 13.00 - 16.00 óra

Vasárnap: 10.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00 óra

 

A Pallavicini család másik kastélya, Ópusztaszeren található.


Kategória: Látnivalók

Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.

Kategória: Látnivalók

A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.

Kategória: Látnivalók

Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.