Látnivalók
A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László, jelenlegi barokk formáját fia, ifj. Lónyay László alakította ki, amikor az épületet két sarokszobával és árkádos tornáccal kitoldatta. A hátsó két sarokszobát a 18. század utolsó harmadában építették hozzá. Ekkor épült a gazdasági épületek egy része is, amelyek a XIX. század végére körülhatárolták a kastélyudvart.
A XIX. század közepén a kastély leányágon öröklődött. Trianon után felvidéki birtokukról kerültek ide vissza az ott hasonló nagyságrendű birtokkal rendelkező Tolmcsányiak. Tomcsányi Vilmos Pál 1920-1923 között külügyi államtitkár, majd igazságügyi miniszter volt - sokat tett Vásárosnamény és Bereg felvirágoztatásáért.
A Tomcsányi család az államosításig használta a kastélyt.
A kastély története
A Lónyayak a honfoglalással egy időben kerültek a térségbe. Közülük sok jeles tudós, udvari főember, magas állami tisztségviselő, kiváló magyar hazafi került ki. Meghatározó szerepet játszottak a terület életében. Tevékenységük nyomán templomok, iskolák épültek, iskolai alapítványok születtek. Több településen mintagazdaságot működtettek. Kastélyaikkal, udvarházaikkal Európát hozták Beregbe.
A 14. század elejétõl már Naményban is voltak birtokaik. A Kastélydombon, ezen a helyen, már lakásuk is volt. Erre utalnak a földmunkálatok során felszínre került középkori cseréptöredékek és egyéb építési törmelékek.
A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László, jelenlegi barokk formáját fia, ifj. Lónyay 
László alakította ki, amikor az épületet két sarokszobával és árkádos tornáccal kitoldatta. A hátsó két sarokszobát a 18. század utolsó harmadában építették hozzá. Ekkor épült a gazdasági épületek egy része is, amelyek a XIX. század végére körülhatárolták a kastélyudvart.
A XIX. század közepén a kastély lányágon öröklődött. Tomcsányi Vilmos Pál felesége, Vladár Erzsébet révén, akinek nagyanyja Vladár Kristófné Lónyay Ilona volt, és az ő fiának, Vladár Emilnek volt a lánya. Trianon után felvidéki birtokukról kerültek ide vissza az ott hasonló nagyságrendű birtokkal rendelkező Tomcsányi Vilmos Pállal Vásárosnaményba, aki 1920–1923 között külügyi államtitkár, majd igazságügy miniszter volt. Sokat tett Vásárosnamény és Bereg felvirágoztatásáért. Az ő nevéhez fűződik az útépítési program megvalósítása, és ő kötötte meg 1923-ban a Kárpátalját megszálló csehekkel a 3 napos határátlépési egyezséget, amely fontos kereskedelmi lehetőséget biztosított a beregi lakosok számára. Tomcsányi Vilmos Pálné pedig sokat fáradozott a beregi háziipar megteremtéséért. A Tomcsányi család az államosításig használta a kastélyt. Ezután a katonai kiegészítő parancsnokság tanyázott benne, majd 1954-től középiskolai kollégium működött a kastélyban 1986-ig, az új kollégium megépültéig. Ezt követõen 2005-ig az épület felújításra, funkcióra várt.
Ezt szorgalmazta Dr. Tomcsányi Pál Széchenyi-díjas akadémikus, aki még fiatalságát többnyire Vásárosnaményban töltötte, és aki az 1980-as évek elejétől visszatérő vendége volt a városnak.
A helyreállítására, idegenforgalmi célú hasznosítására – Jüttner Csaba polgármester kezdeményezésére –, az Európai Unió által meghirdetett pályázati lehetőség felhasználásával kerülhetett sor.
A Múzeum címe: 4800 Vásárosnamény Szabadság tér 26.
Nyitvatartás:
Forrás: kastelyok.eu; beregi-muzeum.hu
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.
A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.
