A Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélya a vízitúrázók és fürdőzők kedvelt felső-Tisza-parti falujában, Tuzséron áll.

A tuzséri Lónyay-kastély az udvari környezethez kapcsolódó nemesség építészetének és lakáskultúrájának jelentős emléke.

A műemléki együttes fő eleme az 1787-ben, copf stílusban épült, földszintes kastélyépület. A jelentős politikai tisztségeket betöltő Lónyay Menyhért idejében, 1880 körül bővítették a kastélyt. Feltehetően Ybl Miklós tervei alapján emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toldották meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Ekkor építették be a manzárdtetőt. Vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki. 

A kastélyhoz két oldalépület és két kapuépület is tartozik. A hat helyiségből álló épületben gyönyörű falfestmények maradtak fenn,amelyek Wurtzinger Mihály művei. Az empire-terem ismeretlen festőtől származó grisaille képei 1820 körül készültek. Az épülethez egykor angolkert tartozott.

Mária Terézia testőre, Gróf Lónyay János óbester (ezredes) építtette, miután hazatért az udvarból és a Magyar Királyi Nemesi Testőrség szolgálatából. A kívülről szerény, leginkább udvarháznak tűnő épület a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával készült 1787 után.

A melléképületek és a két kapuépület a XVIII. század végén épült. Az északi melléképületben eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát. 

Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben – a mai futballpálya helyén – teniszpálya volt. A kertben hatalmas virágház, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet. 

A XX. századi első felében a kastély históriája a tragikus sorsú Odescalchi családdal kapcsolódott össze. Lónyay Menyhért unokája, Lónyay Pálma 1901-ben ahhoz a szerémi Odescalchi Jenő Zoárd herceghez ment férjhez, aki 1917-ben becsületbeli okból öngyilkos lett. Vakmerő és nagy életet élő tartalékos repülőtiszt, majd pilóta fiukról, Odescalchi Miklósról, akit a nyilasok 1945 januárjában, Sopronkőhidán kivégeztek, ma is sok legenda kering. A herceg érzékeny lánya, Margit (Baby) 1944-ben valószínűleg szerelmi bánatában öngyilkos lett. 

A Lónyay-kastélyt először 1919-ben, majd 1945-ben kifosztották, egykori berendezését széthordták, a falképeket megrongálták. A kastélyegyüttes helyreállítása az 1980-as években kezdődött el. A bejárattól balra eső szárnyban művelődési házat hoztak létre, a hajdani istálló pedig közfunkciót töltött be. 1990-ben a főépület teteje leégett, azóta ismét helyreállították, a homlokzatát és a földszinti helyiségeit felújították. A díszterem mennyezetképének és oldalfestéseinek restaurálási munkálatai 2000-ben fejeződtek be. A főépület vagyonkezelője a Forster Központ, az épületegyüttes többi része önkormányzati tulajdonban áll. Bár a kastély nincs berendezve, látogatható.

Fotó: elmenyekvolgye.hu



Kategória: Látnivalók

Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.

Kategória: Látnivalók

A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.

Kategória: Látnivalók

Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.