Látnivalók
Dogály (Büdi) D. János és Konstantin 1792-ben címeres nemes levelet nyertek I. Ferenc királytól. A család Bűd község 5/6-át birtokolta. A Dogály-vagy Korniss-kúria épületét a Dogály testvérek építették a XIX. Században. A kúriát Korniss Ferenc bővítette kastéllyá.
A XIX. század elején épült földszintes kúria nőági öröklés útján került az erdélyi származású Korniss család birtokába. A klasszicista stílusban épült kúriát Korniss Ferenc a XX. század elején bővítette neobarokk stílusú kastéllyá. A kastély palafedésű, magas manzárdtetővel ellátott. (A tetőszerkezetben állítólag semmi „vasanyag” nincs, fa „csapolásokkal” oldották meg az illesztéseket.)
A kúria körül lévő kertből lett leválasztva a Szilágyi utca. A kastély bejáratánál található kétszárnyú kovácsoltvas kapun 1812-es évszám olvasható.
A Dogály-kúria ötös osztású klasszicizáló épülete és kovácsolt vaskapuja jelentős értéket képvisel.
Az épület jelenleg szociális otthonként működik, és a nagy tiszteletnek örvendő tekintetes asszonyról Kornissné Liptay Elza Szociális és Rehabilitációs Központnak nevezték el.
Többször át lett alakítva, vannak boltíves plafonjai, de a nagy többsége a szobáknak sík mennyezetű.
Angol kertje az enyészeté lett, de parkja ma is gondozott, szépen rendben van tartva.
A kertből sajnos csupáncsak egy tágas gyepfelület maradt, meg egy-két nagyobb fa. Érthetetlenül sok betonozott terület figyelhető meg a kastély környezetében, és nem túl impozáns akadálymentesített hátsó bejárat is látható.
A kastély mögött új épülettel került bővítésre az otthon lakóinak jobb ellátása érdekében. A kastély hátsó parkjában temetkezési hely is van kialakítva, ahol az utolsó Korniss tulajdonos sírhelye is megtalálható.
Az épület nem látogatható, de ha szerencsénk van a portás megengedi, hogy legalább kívülről szemügyre vegyük az épületet.
Forrás:tiszavasvari-hirhatar.hu
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.