Látnivalók
A tiszaeszlári községi önkormányzat képviselõ-testülete 2002 évben helyi védettség alá helyezte a bashalmi kápolnát és a Pongráczkastélyt, valamint a volt gazdatiszti lakást.A bashalmi Római katolikus kápolna 1893-ban épült meg, a leírások szerint egy korábban itt állott fatemplom helyén. A kápolna igen szép helyen, egy magaslaton van eredeti formája ma is megvan. Idegenek is elismeréssel szólnak a kápolna fenntartására, csinosítására, eredeti formájának megõrzése érdekében történõ lakossági törekvésekrõl.
Jó állapotú kúriaépület, különösebb hibák nincsenek rajta. Két tömbje van, a kétszintes, magas tetős kocka alakú valamilyen középületként üzemelhet (zászló van rajta), míg az alacsonyabbik, utcafronttal párhuzamos, hosszúkás épületet láthatóan lakják: középen vékony fémoszlopos, emeleti erkélye van, erre kétoldalról kovácsoltvas korlátú, íves kőlépcső vezet fel az udvarból. Az épület előtt, a lépcsőkön és az erkélyen is dzsungelszerűen növő futó- és egyéb növények láthatóak, ám az egész terület és az épület is gondozott.
Egykori parkjának nagyobbik része ma már focipályaként üzemel, csak az épület körül maradtak meg valamennyire a fák.
A megmaradt egyik Pongrácz kastélyt, erõsen megrongált állapotából hozták helyre, most szép látványossága a településnek.
Egy része, mint Kállay kastély az 1760-as leírásokban is szerepel, míg a tornyos része az 1800-as években épült hozzá. Az épület kétszintes, alapterülete 200 m2, a gazdatiszti lakás az 18OO-as évek végén épült igazi falusi kúria 200 m2 alapterületû.
Ezt is megrongálódott állapotából, eredeti állapotába tették rendbe, újították fel. Itt tervezik elhelyezni a helytörténeti gyûjteményt, amelyhez jelentõs mennyiségû anyag gyûlt össze.
Sajnos 1945-ben ill. azt követõ években lebontásra került, mint uradalmi épületek a másik Pongrácz kastély, kis kastéllyal és kiszolgáló épületekkel együtt. Lebontásra került egy igen szép borház, amely önmagában is egy építészeti csoda volt. Hasonló sorsra jutott a jelenleg meglévõ kastélyhoz tartozó kis kastély is.
De nem kímélte a vandalizmus a két kastélyhoz tartozó 30 holdas parkot, amelybõl jelenleg mindössze 5 hold maradt meg. A megmaradt grófi épületeket, a községi vezetés, bashalmi patrióták, nagy gonddal védik és mindent megtesznek hogy eredeti állapotukban tartsák fenn.
Sikerként könyvelhetik el, hogy ez már részben sikerült is. A megmaradt és felújításra került grófi épületek a község infrastruktúráját figyelembe véve hasznosítva is vannak. Sajnos a pénztelenség akadálya hogy tovább szépítsék a települést az újraparkosításnak már jelentõs bizonyítékait tudjuk felmutatni. Céluk a településen élő embereknek olyan életteret biztosítani, hogy igazi otthonuknak érezhessék a települést.
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.
A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.
