A Dóm tér 12000m2 szabályos négyszög alakú területe akkora, mint a velencei Szent Márk tér.

A tér legkiemelkedőbb és legszebb épülete a dóm, ismertebb nevén a Fogadalmi Templom.

A templom építését, az újabb árvizektől való megmenekülés isteni segítségére, 1883-ban határozta el Szeged törvényhatósága, a XVIII.századi barokk Dömötör templom helyén.

A tervezésre csak Varga Ferenc (1837-1906) halála után kerülhetett sor, mivel a belvárosi plébános, Szeged első történetírója ellenezte a régi templom lebontását.

A tervek elkészítésére Schulek Frigyes kapott megbízást, aki azonban később lemondott a megbízatásáról. A csaknem kész tervek megvalósítását Foerk Ernő vállalta, hátrányosan módosítva az eredeti tervet. Az 1913-ban indult építkezést az I.világháború már az első évben félbeszakította.

Az addig elért magasságot a további téglák más színe és a Szózat odavésett két sora jelzi.

Az építkezés 1923-ban folytatódott és csak 1925-re bontották le teljesen a régi templomot.

A kéttornyú Fogadalmi templom a szegedi városkép egyik legismertebb, legjellemzőbb képe. Neoromán stílusa az észak-olasz lombardiai dómokat idézi.

A tornyok és a homlokzat között nagy az aránytalanság: a külső felület szaggatott, a vörös tégla és a fehér kő közötti ellentét is hátrányos. Sok rajta az elnagyolt, gyönge szobrászati elem.

A dóm alaprajza szabályos latin kereszt. Hossza kívül 81, belül 66m, szélessége kívül 51 m, belül 48 m.

Tornyainak magassága a Tisza 0 pontja fölött 91 m, a templom padozatától számítva 81m. A kupola magassága kívül 53,60m, belül a padószinttől 33,40m.

A főhajó és a kereszthajó egyaránt 14,50 m széles és 20,70 m magas.

Öt harangja van. A legkisebb a 2,5 q súlyú lélekharang, a legnagyobb a Hősök harangja, egyben a hazánkban is a legnagyobb: 85,37 mázsa. Alsó átmérője 2,3 m.

Forrás: Péter László: Szeged. Panoráma kiadó. 1981

Fotó: szeged.varosom.hu


Kategória: Látnivalók

Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.

Kategória: Látnivalók

A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.

Kategória: Látnivalók

Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.