Látnivalók
A Mátyás király idején elterjedő késő gótikus udvari művészet egyik legszebb emlékcsoportja a kolozsvári Farkas utcai templom mellett a szeged-alsóvárosi templom. Következő cikkünk a szegedi templomot mutatja be.
Egyhajós, tágas csarnoktemplom gazdagon bordázott boltozattal. A templom Mátyás király támogatásával,egy korábbi templomépület helyén a ferencesek emeltek 1465 és 1503 között.
A koldulórendnek különösen szüksége volt a nagy, egységes templomtérre, hogy az oda tóduló nép elférjen, és jól hallja a prédikáló szerzetest.
A templom tere a rend szabályainak megfelelően hajóra és hosszú szentélyre tagolódik, az előbbiben a hívek, az utóbbiban a szerzetesek foglaltak helyet.
A téglaépület- tekintettel a ferencesek koldusszegénységet hirdető életformájára- építészeti tagozataiban egyszerű, minden pazarló külsőséget nélkülöz.
Egyetlen, büszke dísze a hálóboltozat, amely a szentélyben még a hajóénál is összetettebb. A késő gótika igen kedvelt alakzata ez.
Szerkezeti szerepe már általában nincs, hiszen a szegedi templomban például egyszerű dongaboltozatra függesztették fel.
A 16.század közepén, a török hódoltság kezdetén a katolikusok a szentélyt, a protestánsok a hajót használták. A régi történet szerint 1562-ben dőlt el, melyik felekezeté legyen az egész templom:
Evégre a protestáns lelkipásztor és egy ferences barát mérte össze tudását a török pasa mint döntőbíró előtt. Arra a kérdésre, hogy hány nagy próféta volt, a protestáns pap rávágja: négy, Ezékiel, Dániel, Jeremiás és Ézsaiás.
A ferences fráter ötödikként hozzáteszi Mohamedet is- természetesen a mezítlábas barátok kapják meg az éületet.
Tény mindenesetre, hogy a török hódoltsági területen megtűrte a ferencesek működését.
Egy 17.századi feljegyzés szerint szegedi templomuk a legszegényebb keresztény templom volt a Török Birodalomban.
A 18.században épült fel a tornya- ferences szokás szerint a szentély mellett-, ekkor készültek az oltárok és a szószék.
Forrás: Sisa József: Híres magyar templomok. Kolibri könyvek. Móra Könyvkiadó. 1989
Fotó: tourinform.hu, mek.oszk.hu
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.
A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.
