Rákóczifalva községtől délre a Vásárhelyi-terv részeként töltésáthelyezésre került sor, melynek során a rákóczifalvi Bivaly-tótól (ma mezőgazdasági művelés alatt álló, egykori holtág) délre eső tiszai árteret kiszélesítették, és közvetlenül a hullámtérhez kapcsolták.

Ennek köszönhetően a területen 2006-2007-ben nagy kiterjedésű megelőző régészeti feltárások zajlottak. A földmunkák lezárása után, a tájrehabilitációs program keretében a Bivaly-tó környékén tanösvényt alakítottak ki.

A régészeti munka során a területen 12 lelőhelyet kutatott meg az ELTE Régészettudományi Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. 

Az ásatások során számos korszak emlékei előkerültek. A megtelepedés a különböző korszakokban az enyhén kiemelkedő dombhátakhoz igazodott. A lelőhelyek közvetlen környezetét a Bivaly-tótól a Tisza nyugat-keleti szakasza felé tartó, északnyugat - délkelet irányú átfolyások, erek alakították ki.

A feltárt jelenségek a legintenzívebben a legmagasabban fekvő területeken helyezkedtek el. A magasparton húzódó Rákóczifalva–Bagi-földek lelőhelyek egy nagy kiterjedésű, több korszakos, összefüggő felszínné váltak, melynek feltárt területe több mint 87 ezer m2.

A Bivaly-tói gát nyomvonala a 2006. tavaszi zöldár idején északnyugat felől. Balra Rákócziújfalu, jobbra Martfű látható. (Fotó: Czajlik Zoltán)

Nyolc emberi maradvány találtak az ásatáson, melyek a Rákóczifalva-Bagi-földek 5. lelőhely tárolóvermeinek mélyéről kerültek elő, egy viszonylag kis területen koncentrálódva. 

A váz előkerülésére magasan fölfelé nyúló bal lábszára figyelmeztetett a gödör bontásának kezdetén. A váz a szűk, méhkas alakú gödör betöltésének közepén helyezkedett el, vastag, szenes rétegben. 

 A következő gödörben két váz feküdt egymásra hajítva. 

Az egyik emberváz mellkasa és jobb lába a gödör bontása során sérült. Az ellentétes helyzetű alsó váz felhúzott lábai a másik arckoponyája mellett végződnek.

 

A következő gödörben három teljes vázra bukkantak

A legfelső,  váz lábszára a korábban említett gödörhöz hasonlóan szinte kiállt a gödörből. Jobb lábszára a bal térd alá szorult. 

A gödör északkeleti oldalán feküdt a következő váz, melynek jobb kézfeje szintén a bontás során sérült meg. 

A váz a bal oldalán, félig hasra fordulva fekszik. Koponyája az öreglyukkal felfelé néz, az első pár nyakcsigolyával együtt – talán már a gödörben – a gerincoszlopról leválasztódott és lefordult. Jobb karja vállból kifordult, ujjai a gödör falához szorultak.

 

A következő embervázat az előzőektől kissé eltérően kell értelmeznünk. Ez a váz szintén teljes (bal lábfeje és kézcsontjai sem hiányoztak, csupán kimozdultak eredeti helyzetükből). A nagy méretű, meneteles lejárattal rendelkező verem aljába a halottat közvetlenül felülről nem dobhatták bele, ugyanis a kinyújtott test félig-meddig a méhkas alatt fekszik. 

A váz a gödör alján, néhány cm szenült réteg fölött feküdt vízszintes helyzetben. A körülötte húzódó homogén földréteget egy vastag omladékréteg fedte, mely gazdag leletanyagot is szolgáltatott, és az utólagos beásást is kizárja. (Egy sírgödör utólagos beásása a méhkas alakú verem szélét is „megsemmisítette volna.) A testet tehát szinte bizonyosan a gödör aljába fektették, gondosan kinyújtóztatva, de mellékletek nélkül. 

A leletanyag arra utal, hogy a sír a többi halottal azonos korú. A települési objektumok gödreibe való temetkezés (az őskortól eltérően) erre a korszakra már nem jellemző.

A Rákóczifalva-Bagi-földek 5. lelőhely közepén, körülbelül egy hektárnyi területen egy késő szarmata kori, 4-5. századi falurészletet tártunk fel, közel 300 régészeti jelenséggel. A sűrű településrészletet kelet felé egy kisebb vízátfolyás zárja le. A lelőhelyen viszonylag rövid ideig folyhatott az élet.

Az embertani vizsgálatokkal megerősített esetekben a késő szarmata – hun kori településeken talált emberi maradványok gyermekek, nők, vagy idős emberek vázai voltak.

Ez a kép is hozzájárult ahhoz, hogy egy, háborús időszakban otthon maradt lakosság áldozatait lássuk bennük, akiket a fegyverforgató férfiak nem tudtak megvédeni a településeket ért támadástól. A rákóczifalvi maradványok vizsgálata azonban meglepő eredménnyel járt: az áldozatok szinte mindannyian erejük teljében lévő férfiak voltak. A gödrökbe hét 25-50 éves férfi került, akik közül négyen is 35-40 éves korukban vesztették életüket. A nyolcadik egy 12-14 éves gyermek váza (neme nem megállapítható), aki az egyik 35-40 éves férfival feküdt azonos gödörben.

A csontokon egyik esetben sem voltak megfigyelhetőek halált okozó sérülések nyomai. Erőszakos halálukat azonban nem zárja ki, hogy a halál oka a csontokból nem állapítható meg.

Az, hogy a rákóczifalvi maradványokat elföldelték, arra utal, hogy a területre a falu pusztulása után valamilyen közösség visszatért. Sok idő nem telhetett el ekkor, hiszen a vázak minden esetben teljes anatómiai összefüggésükben kerültek elő, vagyis a lágy részek a csontokat még összetartották.

Forrás és fotók: http://sirasok.blog.hu


Kategória: Érdekességek

Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.

Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.