Érdekességek
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Így a húsvéthoz hasonlóan ez is mozgó ünnep.
Neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap.
A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. De emellett még számos hagyomány kötődik ehhez az ünnepünkhöz.
Régóta ismert a pünkösdi, illetve májusi királyválasztás szokása. Általában lovas és egyéb ügyességi versenyekkel (kaszálás, kakaslövés) döntötték el, ki legyen az a falu legényei közül az az egy, aki egész évben ingyen (azaz a falu költségére) ihat a kocsmában és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.
A pünkösdi király hivatalos volt minden lakodalomba, mulatságra, jószágait társainak ingyen kellett őrizni, sőt kisebb vétségeket is büntetlenül követhetett el.
A pünköskirályné-járás (pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás) egy termékenységvarázslással összekötött köszöntő. Főszereplője a falu legkisebb, legszebb lánya.
A cucorkázók körbejárták a falut, a kiskirályné feje fölé kendőt feszítettek, aki virágsziromot hintett, majd végül a kísérők a magasba emelték, ezzel varázsolva hosszúra a meglátogatott gazdaság kendertermését.
Forrás: Csendes Istvánné- Nagy Attila: Népszokásaink nyomában, Graph-Art, 2005, mult-kor.hu
Egyre gyorsabban bővül a vízitúrázók száma. Míg régen a kajak- és kenu túrák voltak a legnépszerűbbek, ma már sokan választják a SUP deszkát a hazai vizek felfedezésére. A hagyományos vitorlázás mellett pedig egyre több elektromos hajót találunk a folyókon, tavakon. Mire érdemes figyelni, ha még nem vagyunk annyira tapasztalt vízi kalandorok?
Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.
A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.
