A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Így a húsvéthoz hasonlóan ez is mozgó ünnep.

A pünkösd eredete

Neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap.

A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. De emellett még számos hagyomány kötődik ehhez az ünnepünkhöz.

Régóta ismert a pünkösdi, illetve májusi királyválasztás szokása. Általában lovas és egyéb ügyességi versenyekkel (kaszálás, kakaslövés) döntötték el, ki legyen az a falu legényei közül az az egy, aki egész évben ingyen (azaz a falu költségére) ihat a kocsmában és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. 

A pünkösdi király hivatalos volt minden lakodalomba, mulatságra, jószágait társainak ingyen kellett őrizni, sőt kisebb vétségeket is büntetlenül követhetett el.

Pünkösdjárás

A pünköskirályné-járás (pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás) egy termékenységvarázslással összekötött köszöntő. Főszereplője a falu legkisebb, legszebb lánya.

A cucorkázók körbejárták a falut, a kiskirályné feje fölé kendőt feszítettek, aki virágsziromot hintett, majd végül a kísérők a magasba emelték, ezzel varázsolva hosszúra a meglátogatott gazdaság kendertermését.

Forrás:  Csendes Istvánné- Nagy Attila: Népszokásaink nyomában, Graph-Art, 2005, mult-kor.hu


Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.

Kategória: Érdekességek

Hazánkban a kunhalmok és földvárak megőrzésének fontosságára a honismereti kutatók, régészek, természetkedvelők már a XIX. század végétől mind határozottabban ráirányították a a figyelmet.