Az emberek letelepedésük óta együtt élnek a tiszai árvizekkel. A középkori árvizekről gyakran tanúskodnak a birtokperek során lefolytatott határbejárások.

„ …Mert a Tiszavölgy tökéletes rende-
zése legjobb esetben sem lehet szapora munka…” 
(Gr. Széchenyi István)

Ilyen határbejárásról tanúskodik például az az eset, melyben Poroszló birtokát 1346-ban Miklós pécsi püspöknek adományozták, de a magas vízszint csak részleges bejárását tette lehetővé a frissen megszerzett földeken.

A hódoltság másfél évszázada alatt az időjárás hűvösebbre és egyre csapadékosabbra fordult. A katonai műveletek miatt a táj egyre jobban erdősödött, a folyó újra meghódíthatta ősi árterét.

Árvízi jelentésekről a XVIII.század elejétől vannak adataink, például 1702 és 1705 közt Tiszahalász lakosai menekültek el a rendszeresen ismétlődő áradások elől (további érdekességek Tiszahalászról) http://www.ilovetisza.hu/magazin/tiszahalasz-az-elsullyedt-falu-a-tisza-toban

Valamint ekkor hagyták el  a tiszanánaiak is ősi helyüket, akik a folyótól jóval messzebb, Alpokos területen építkeztek újból.

Az árvízi helyzetek megoldásán a mérnökök keményen dolgoztak, hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi árvízek: "térképen mutatssák ki a folyam áradását, és vizsgálják meg, hogy miképpen lehetne a művelés alatt állott területek elöntését megakadályozni."

Maga Petőfi Sándor is szemtanúja volt egy, az 1847-ben zajló árvíznek, ekképp fogalmazta meg naplójában élményeit:

"A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami szerencsétlen hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a magyar nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralom völgyéből Ábrahám kebelébe jutott. Hosszasága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi – nyolc ökör segítségével – egy nap alatt is megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. E tekintetből jónak láttam leszállni a gyorsszekérről, s gyalog zarándokolni át a töltésen, hogy a feld???lés ellen biztosítsam magamat, mert én fejemmel szerzem ugyan kenyeremet, de azért nyakamat sem imádon kevésbbé, mint fejemet. A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, s ez alatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében. És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni. Szegény Tisza! eddig kénye-kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó; most pedig zablát vernek szájába, hámba fogják, s ballaghat majd szépen a kerékvágásban."

Az 1879-es szegedi árvíz

1879. március 12-én a hajnali órákban betört a Tisza Szegedre. A tavaszi ár hatalmas károkat okozott. A katasztrófa egy, a várostól északra, mintegy 20 kilométer távolságra, Petresnél bekövetkezett gátszakadás volt. A város nagy részét elnyelte a víz, és különös módon ebben a katasztrófában is pontosan 151 helyi polgár halt meg.

Tisza -1970

A 20. század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. Május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, 20-án pedig a védekezésért felelős bizottság elrendelte, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltve, a legszükségesebb holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság”. A helyzet azonban tovább romlott, így megkezdődött az evakuálás Makón és Maroslelén. A Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a magyar–jugoszláv határig tartó védővonalakon a 10 méteres vízszinthez rendezkedtek be az aktív védelemre, így szerencsére végül nem történt nagyobb baj.

Tisza- 2000 és 2001

A 2000-es árviz több éves csapadékos időjárás után következett be, mely már 1998-ban és 1999-ben rendkívüli helyzethez vezetett. A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén, 2000. március végén és április elején kialakult jelentős csapadék és a felmelegedéssel együtt járó hóolvadás következtében a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján jelentős áradás indult meg.

Az árvízszint a Tiszán Tiszabercel (+4 cm) és Mindszent (+18 cm) között meghaladta az eddig mért legmagasabb vízszintet. A legnagyobb mértékben ez Tiszaugnál (+88 cm) és Szolnoknál (+67 cm) következett be. Ez azt jelentette, hogy 350 km hosszúságban a Tiszán–nem beszélve a mellékfolyókról–, ahol a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt szintén rekordot döntő vízszintek alakultak ki (Lónyay–főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas–Körös) –soha nem észlelt magasságú víz ellen kellett védekezni. De nem csak a magasság, hanem a tartósság is rendkívüli volt. Tokajnál még csak 4 napig, míg Szolnoknál már 18 napig volt magasabb a víz a korábbi rekordoknál.

2006 – tavaszi ár a Dunán és a Tiszán

Ez az árvíz azért volt különleges, mert viszonylag ritka, hogy egyszerre induljon el árhullám a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon. Ez a természeti katasztrófa a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be. A Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, ekkor a szegedi vízmércén 1009 centiméter volt a vízállás.

Forrás: ng.hu


Kategória: Érdekességek

Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.

Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.