„Amikor még bukfencesen vidám élőlények éltek nagy számban a víztükör alatt, ez a kedves víz kiszámíthatatlansága okán a női nemhez tartozott. Hiszen olykor, mint egy szűz kislány, mindent megtagadott, máskor adakozóvá vált, mint egy telt vágyú és erejű asszony. Mostanában azonban szennyes ruhájú, kizsarolt és meggyötört utcalányként támolyog a partjai között."

Zabos Géza(1924-1999) neve a Tiszával szorosan összeforrott. Géza bácsi állatorvosként dolgozott, Tiszaújvároson élt, a Tisza egyik legnagyobb szerelmese volt.

1997-ben filmet is forgattak róla, amelyben felmérte a Tisza változásait a magyarországi szakaszon. Erről részletesebben olvashatsz a A Tisza folyó- a mozivásznon című cikkünkben.

Zabos Géza több könyvet is írt a Tiszával kapcsolatosan.

Kiadásban megjelent könyvei

Horgászoknak a Tiszáról (1983)

Kacagó harcsa(1987)

Változatok a ponty horgászatára (1990)

Tiszahát(1996)

Menedékem: a Tisza (1996).

Géza bácsinál a víz szerete gyermekkorában kialakult, a Tiszával kapcsolatba a 20-as évei elején került, és az akkor kialakult szerelem élete utolsó percéig tartott, melynek legfőbb bizonyítéka, hogy hamvait is a folyóba szórták.

Élete vége fele készült vele egy interjú, melyet az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban megtalálható. Ebből szemezgetünk cikkünkben, mely szemelvények elolvasása után, egy több évtizednyi tapasztalattal átitatott mondatokkal, talán közelebb érezhetjük magunkat a Tisza kiismeréséhez.

"A Tiszát nem lehet megismerni. Én is csak ismergetem. Figyelem, hogyan panaszkodik, ha szomorú, és locsog, ha elégedett."

a víznek vannak különleges törvényei: "minden más vegyület alul a legsűrűbb és a leghidegebb, a víz az nem! Ő plusz 4 Celsius foknál meggondolja magát. Télen, ahogy elkezd hűlni, előbb fönt melegebb, s lent hidegebb. Es akkor bekövetkezik a fordulat. Ahogy tovább hűl, lent plusz 4 fok marad, a hideg víz pedig - törvényellenesen - fölemelkedik. Eltűnődtem, mi lenne, ha a víz, miként az két hidrogén és egy oxigén atomot tartalmazó vegyülettől várható, követné a többi vegyület parancsát, s először lent fagyna be? Nyilván megszűnne az élet. Vajonk ki engedélyezte ezt a törvénytelen törvényességet: az életet?"

"A Tisza fő halfaja a ponty. A pontyok élettana megköveteli, hogy kényesen válogassák meg szerelmi találkahelyüket. Csak akkor ívnak, ha a
folyó szétszalad, elborítja a hullámteret, s a ponty talál lágyszárú növényzetet. Erre az anyaponty egy pektin nevű anyaggal ráragasztja az ikráit, amelyeket a hím önfeledt mámorában tejével eláraszt. Az ikra megtermékenyül és a héjon belül fejlődni kezd a zsenge ivadék. H a a víz erőszakosan megmozdul, mondjuk, a víz tükrén egy dzsetszki száguldozik, akkor a megtermékenyült ikra lepotyog. Ha kemény talajra hull, akkor megkapja az életbenmaradásához egyedül szükséges oxigént"

" a Tisza - a Nílus és a Mississippi után - a világ harmadik, legtöbb hordalékot cipelő folyója. Köbméterenként akár 3 kilógrammot is szállíthat. A folyó a duzzasztómű fölött szépen lerakja a rengeteg hordalékot. A Tisza-tóban átlagosan 1 méter mély az iszap. A z első néhány évben, amíg keményebb volt a talaja, a Tisza-tónak még volt pontyszaporulata, ma már nincs"

"A nagy ipari szennyezések 1960-65 között kiirtották a folyó élővilágának 85 százalékát. Kezdték a románok az aranybányák higanyával, akkoriban nem lehetett erről beszélni. Suttogták, Tiszalökön az isten tudja hány tonna döglött kecsegét kellett kihalászni a duzzasztómű elől. Gyakran a Szamos és a Bodrog tükre is fehér volt az elpusztult halaktól. A gyárakegyszerűen beleengedték mérgező szennyvizüket a folyókba. A kérész, más néven a tiszavirág a legjobb kontroll: ha szép a kérészrepülés, azt jelenti, hogy az elmúlt 6-8 évben nem volt nagyobb kémiai mérgezés"

"A folyó nem hazudik. Él, tudja, hogy mi történik vele, gondolkodik, büntet és megbocsájt."



Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.

Kategória: Érdekességek

Hazánkban a kunhalmok és földvárak megőrzésének fontosságára a honismereti kutatók, régészek, természetkedvelők már a XIX. század végétől mind határozottabban ráirányították a a figyelmet.