Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.

Rejtett kincsek, amelyek felfedezésre várnak

A Felső-Tisza vidéke bővelkedik különleges építészeti értékekben, középkori templomokban az egyik leggazdagabb régió a Kárpát-medencében. Középkori templomok útja néven egy tematikus útvonal is bejárható, amelyet 2017-ben Magyarország legígéretesebb kulturális úti céljának választottak. Csaroda,GyügyeCsengersimaMárokpapiTákos és a többi apró település református templomai szokatlan módon díszesek, fakazettás mennyezettel, szenteket ábrázoló freskókkal, színpompás szószékkel lepik meg a látogatót, a középkor és a reformáció korának örökségét egyszerre megjelenítve. Szenteljenek figyelmet a templomok mellett magasodó, fából készült harangtornyoknak és a falvakban megbúvó százesztendős parasztházaknak is. A tematikus út felfedezésének legjobb módja biciklire ülni, a térségben több száz kilométer hosszan kijelölt kerékpáros útvonalakon és folyóparti gátakon tekerve fedezhetjük fel a táj természeti szépségeit és épített kincseit, akár egyedül, akár szervezett kulturális örökségtúrákhoz csatlakozva.

Szatmárcseke neve ismerősen csenghet az irodalombarátoknak, itt nyugszik ugyanis a Himnusz költője. A műemlék temetőt azonban nem csak Kölcsey síremléke miatt érdemes felkeresni, olyat láthatunk itt, mint sehol másutt: többszáz embermagasságú, stilizált arcot vagy éppen csónakban fekvő embert – ki mit vél felfedezni bennük – formázó fejfát katonás rendben sorakozva – a látvány több mint meghökkentő.

A közeli Túristvándi vízimalmának lapátkerekeit a 18. század óta forgatja fáradhatatlanul a Túr vize, a faszerkezetű, zsindelytetős építmény mai is működőképes, Európában egyedülálló ipartörténeti emlékünk.

Tokaj-Hegyalján felfedezésre érdemes a Csodarabbik útja, amely tíz településen a zsidó örökség olyan emlékeihez kalauzolja el az utazót, mint a több mint kétszáz éves mádi zsinagóga, a csodarabbi sírja Bodrogkeresztúron vagy a térség egyetlen működő zsidó imaháza Tokajban. A zsinagógák új tartalommal való megtöltésének szép példája Kisvárdán a Rétközi Múzeum, amely az eredeti funkció formáit megőrizve ad helyet a tájegység néprajzi gyűjteményének.

A Zemplénben túrázók ne hagyják ki a füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély megtekintését, a csodaszép épület mesés angolparkjával, az itáliai reneszánsz és a kora barokk stílusjegyeit magán hordozó tereivel az egyik legromantikusabb úti tippünk a térségben.

Aktív élmények, amelyeket érdemes átélni

A Felső-Tisza vidéke hagyományosan népszerű vízitúra-helyszín, és nem véletlenül. A Tiszának ez a szakasza a leggyorsabb, a legtisztább és a legérintetlenebb. Különböző hosszúságú és nehézségű szervezett vízitúrák közül választhatnak azok, akik kajakkal vagy kenuval szeretnének lecsorogni a folyón, útközben rengeteg a látnivaló és kellemes homokos partszakaszok csábítanak strandolásra Tiszabecs, a legészakibb hazai pont, ahol vízre szállhatunk, lejjebb Vásárosnamény-Gergelyiugornya lehet remek bázis. A vízitúrázás nemcsak az edzettek és a kalandvágyók kiváltsága, de egy-egy résztáv előzetes tapasztalat nélkül családosoknak és baráti társaságoknak is teljesíthető, az elmaradhatatlan esti tábortűzzel, bográcsozással és borozgatással. Kezdőknek, romantikus lelkületűeknek ajánljuk a vadregényes Öreg-Túrt, amelynek varázsát a víz fölé belógó fák adják, a folyócska szelíden csorgó és a legtöbb helyen derékig sem ér, így nagyon biztonságos.

A természetjárókat a térségben várják a Zemplén sűrű erdei, a hegység természeti értékeit bemutató tanösvényei. Adrenalinpörgető élményekért menjünk a Zemplén Kalandparkba, ahol kipróbálható az ország leghosszabb bobpályája, utazhatunk libegőn és zárt kabinos kötélpályán, a legbátrabbak pedig akár 80 km/órás sebességre felgyosulva csúszhatnak át a két hegy között kifeszített, beszédes nevű Sólyom kötélpályán.

Minden erőfeszítést megér felkapaszkodni a messziről fehérlő füzéri várhoz, amely egy vulkáni csúcson magasodik és felújítása után korhű ruhába öltözött animátorok vezetnek be a középkori várurak életébe.

Kulturális értékek, amelyeket látni kell

A térségben még számos felfedezésre érdemes várat és várromot kínál egymástól olykor alig pár kilométer távolságra, megidézve hazánk gazdag történelmét. Magyarország késő reneszánsz építészetének legértékesebb alkotása a sárospataki Rákóczi-vár, ahol a történelmi családra fókuszáló állandó kiállítások mellett egy rekonstruált ágyúöntő műhely „működésébe” is betekinthetünk. A festői szépségű boldogkői várban egy régi csatákat ólomkatonákkal felidéző terepasztal is megcsodálható, a legizgalmasabb és leglátványosabb része azonban az a messzire kinyúló sziklagerinc, amely a várfaltól fapallón végigsétálható a végében álló őrtoronyig, az itt készült szelfi garantáltan egyedi lesz!

A történelemmel átitatott Nyírbátor nem csak a Báthori-várkastélyért ajánlott úti cél, a kisváros lenyűgöző késő gótikus református temploma és fa harangtornya – hazánkban a legnagyobb és az egyik legrégibb – legértékesebb műemlékeink közé tartoznak.

Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfalu ígér tartalmas kulturális élményeket. Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumában öt különböző tájegység hagyományos építészetével lehet megismerkedni, a rendszeresen népi mesterség- és gasztronómiai bemutatókon pedig mi magunk is aktívan bekapcsolódhatunk a munkafolyamatokba.

Forrás: hellomagyarorszag.hu


Kategória: Látnivalók

Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.

Kategória: Látnivalók

Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.

Kategória: Látnivalók

A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.