Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével. A hafajok leírásához segítségül szolgált Zabos Gézának a Horgászoknak a Tiszáról (1983, Mezőgazdasági Kiadó)című könyvét. Ezzel is tiszelegve a Tisza egyik legnagyobb szerelmese, és ismerője előtt.

Bevalljuk vagy hallgatunk róla, egyre megy, valami katasztrófa érte ezt a halat, de nem a Tisza, hanem mi, emberek vagyunk felelősek érte. A folyó mai balinállománya csak tört része annak a réginek. A Felső-Tiszán még úgy-ahogy, Dombrádtól lefelé egyre ritkább, és ha nem lenne Tiszalök és Kisköre,lent már nem horgászna rá senki se.

Testi felépítése

Izmoltsága sodró vízben is jó úszóképességet mutat. (El is tűnődhet az ember, hogy a horgon miért vész el aránylag gyorsan ez a szilaj erő.) Igaz, szüksége is van erre, hiszen ha áttért már a halevő életmódra, táplálékát nyáron többnyire a vízfelszín halaiból (küszfélék, apró, más fajú keszegek, békák stb.) kapkodja össze, csak a tél lehűlt vizében -követve a táplálékhalakat- süllyed fenékközeibe. Bár szájüregében nincs fog, a hor­gasán előrenyúló, csontos alsó ajak és a nagyra tátható száj lehetővé teszi, hogy a menekülő kis halat-néha csak többszöri kísérletre-futtában kapja el. Mivel a Tiszán az elmúlt évtizedekben sem küszből, sem egyéb keszegfélékből halszűkére nem emlékezem, a balinok számszerű csökkenését táplálék­hiány nem idézhette elő.

Április végi, május eleji ívására homokos, kavicsos, mederközépi zátonyok alján választ magának helyet. Jóllehet a fehér sereg fajai között legnagyobbra nő, a halászati jog a legutóbbi időkig nem adott szaporodási idejére menedék­levelet, bár a legnemesebb keszegfélének tekintette. Foghatta, akinek érvényes halász- vagy horgászengedélye volt évszaktól, darabszámtól függetlenül.

A halászok ismerték, ismerik ezeket az ívóhelyeket, ahol igen nagy tömeg­ben gyűlik össze, és-mint minden szerelmes-csak egymásra figyel, így egy-egy hálóhúzással olykor nemcsak a tegnapok, a holnapok balinja is odalett. Természetes, hogy nagyban elősegítette az eredményességet a halászeszközök finomodása, a perionháló nagyobb tömeget bír el, és rothadás veszélye nélkül tartósan használható.

Képtalálat a következőre: „balin”

Annyit azért jó lenne tudnunk, hogy éves bontásban mikor és mennyivel csökkent a balinállomány; erre a halászok által zsákmányolt, balinra vonat­kozó, éves összesítésű tömeg adhatna feleletet, csakhogy... Nem vádként, az igazság kedvéért mondom, hogy ezekből a kimutatásokból a Tiszából kiemelt balinok tömege pontosan nem állapítható meg, hiszen a törvény látszólagos megtartása végett a május elején, tehát tilalomban fogott pontyok is gyakran balin néven szerepelnek benne.

Ám nemcsak a halászok eszközei fejlődtek, sokkal nagyobb utat tett meg a horgásztechnika. Gondolom, néhány öregen kívül már nem emlékszik senki se a vízi sárkányra, amelyet éppen a távoli balinok elérése végett terveztek. Jött és győzött a peremorsó és a műanyag zsinór... Az ugyan igaz, hogy a balin is tanulékony, többször becsapni nehéz, csakhogy zsákmányát, eleségét nem szagolja körül tízszer is, mint a ponty, mielőtt felveszi, hanem rávág a felkínált falatra, és a horog a kemény peremű szájban általában jól akad. Ez azt is jelenti, hogy horog okozta, rosszízű emlékkép csak néhány balinban marad, a többi néha csak kíváncsian, máskor „harapósan" sétál a peremorsóról dobott, ilyen-olyan villantok, ólmok és legyek között

Élőhelye és horgászata

Az előbbi kérdésre a még sodró vizű szakaszokon-fent Dombrádig, lent Kiskörétől déli határunkig-aránylag könnyű a felelet: a mély oldalon bármilyen akadály mögött kavargó, forgó sodrásszegély, a másikon homok­padok, zátonyok menedéke a számára legjobb vadászterület, ahová mélyebb vizekben eltöltött pihenés után táplálkozás céljából kiszalad. Ez az időszak, ha sima a víztükör, általában a hajnali és a késő alkonyati órákat jelenti. Derült napközépen többnyire csendben van, kivételt jelent, ha szelíden árad a folyó, vagy alszél lötyögteti és töri darabokra a víz tükrét. Ilyenkor nemcsak a forgók vagy homokpadok szegélyén rabol, gyakran megtörténik folyóközépen is, hogy a kis halak közé rohan. Különben feltételezem, hogy azért szereti a kavargó, örvénylő vizeket vagy az alszél lötyögtette, tört tükrű folyót, mert ilyen helyzetekben a változó fénytörés jobban lehetővé teszi, hogy kiszemelt zsákmányát észrevétlenebbül közelítse meg.

A gyors vizű folyószakaszok ellentéteként sokkal nehezebb megtalálni a balint a Tiszalök által megtorpantott vagy a Böge meglassult vizében. Ala­csony, nyári vízállás mellett forgó vagy örvénysor ritkán akad az elcsendesült vízben, így a rablások helye egy-egy részhez annyira nem kötött. Ennek követ­keztében a balin felszínközeli jelentkezése szinte mindenütt várható.

Jóllehet a legszebb mozgást a sodró szakaszokon is általában a hajnali, a kora esti szürkület órái adják, az utóbb említett, lassú áramlású folyórészeken ez a jelenség még fokozottabban észlelhető. Ha az ember még az éjszakát őrző sötétségben letelepedik egy-egy jelesebb helyen, észre kell vennie, hogy a hal­vány pirkadatban V betűk rajzolódnak a tükörre; a balin reggelizési ideje elér­kezett. Ugyanez vonatkozik az esti fél-sötétre. Egy-egy ilyen színjáték fél óránál nem tart tovább, ezért, ha mindenképpen ragaszkodunk horgászzsákmányként e megritkult halhoz, kézben tartott bottal, a zsinóron villantóval vagy műléggyel kell várnunk ezt az időszakot. Ha szerencsénk van és jól is célozunk, ez a fél óra annyira elég, hogy zsákmányul ejtsük az engedélyezett mennyiséget.

Meg kell említenünk még mint különleges balinélőhelyet a tiszalöki és kiskörei duzzasztó alatti fortyogó, kavargó vizet. E két szakasz közelről, távolról magához vonzza a balin és más fajú halsereget. Feltételezem, ha a Tiszában mindössze két balin élne, az egyik itt, a másik ott választana magának tanyát.

Horgászatára-villantós, szivarólmos-műlegyes, vízigolyós, élőcsalis megoldások-kár szót vesztegetnem. Mindössze a klasszikus műlegyezés lehe­tőségeit kell külön megemlítenem. Tapasztalatból mondom, a balin orra előtt puhán vízre pottyanó műlégyre még a legkitanultabb példány is ráharap, és a forgó dobú, műlegyező orsóval való fárasztás régi, boldog időket idéz.


Kategória: Halak a Tiszában

Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.

Kategória: Halak a Tiszában

A sügér az édesvízi halak egyik legszebbike és legagresszívabb ragadozója.

Kategória: Halak a Tiszában

Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.