Látnivalók
Akiket vonzanak a kuriózumok, azok számára Szeged és környéke remek úti cél, mert a térség számos rejtett kincset, ámulatba ejtő épületet, megismerésre váró történetet tartogat. Fedezze fel Makovecz Imre keze nyomát Makó tíz középületén, csodálja meg Európa negyedik legnagyobb zsinagógájának szépségét Szegeden, vízitúrázzon a Tisza festői holtágaiban, kerüljön közel az ártéri erdő lakóihoz a makói lombkorona sétányon, és barátkozzon kiscsikókkal a patinás Mezőhegyesen!
A legendás, stílusteremtő magyar építész, Makovecz Imre csaknem ötszáz épületet tervezett, s a megvalósult épületekből a legtöbb egy helyen Makón található, ahol egyedülálló módon tíz középület és egy köztér viseli az organikus építészet mesterének keze és szellemisége nyomát. A legkorábbi a város jelképévé vált Hagymaház, 1998-ból, de épített Makón gimnáziumot, sportcsarnokot, bölcsődét és buszpályaudvart is. Mind közül azonban a legcsodálatosabb a Hagymatikum fürdőkomplexum, amelynek egyszerre modern és ősi hatást keltő, meseszerű kupolái alatt vizuális élményt is jelent a fürdőzés. Gyalog és kerékpárral egyaránt felkereshetők a Makovecz-épületek, egyedül vagy akár vezetett sétához csatlakozva.
Szegedet a legtöbben a város látképét uraló dómmal azonosítják, holott a belváros egyik kis utcája egy hasonlóan monumentális épületet rejt a maga nemében: hazánk második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógáját. Az új zsinagógába lépve szinte mellbevágó a belső tér káprázatos látványa. Üljenek be a padokba és engedjenek időt maguknak szemrevételezni az aprólékos, kék, arany és elefántcsontfehér díszítések csodás harmóniáját, a színes ólomüveg ablakokon átsejlő napfény ragyogását, a fejük fölé boruló kupolabelsőre festett bámulatos szimbolikus világot. A zsinagógát tervező Baumhorn Lipót egyik legnagyobb bravúrja, hogy szinte mindegyik építészeti stílusból belecsempészett valamit, az összhatás mégis tökéletes. A kitűnő akusztikájú épületben érdemes meghallgatni egy orgona- vagy komolyzene koncertet is, amelynek rendszeresen helyet ad.
Akik szeretik a régi, szép házakat és rajonganak a szecesszióért, azok figyelmébe ajánljuk a szessziós városi sétát, melynek során megismerhetik a stílus szegedi gyöngyszemeit kívülről és belülről is, de akár idegenvezető nélkül, a szecessziós témára fejlesztett okostelefonos alkalmazás segítségével is bejárhatjuk a túraútvonalat.
Szegeden nyáron élénk vízi élet zajlik a Tiszán, kenuk, sárkányhajók szelik a szelíd hullámokat. Akik már unják a Felső-Tiszát, próbálják ki a vízitúrázást a Tisza alsó szakaszán. A folyó medre hol kanyarog, hol nyílegyenes a folyószabályozásnak köszönhetően, az így született csendes, festői holtágak ma a pihenés színterei, ahol horgászni, strandolni is lehet. Az egyik legszebb rész a homokos fövenyű mártélyi holtág, az itteni üdülőtelepen partra szállva egyszersmind felfedezhetjük a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, például követve az ártéri tanösvényt, amelynek leglátványosabb szakaszán fapallón kelhetünk át a láp fölött. A folyó parti gáton szép kerékpártúra tehető, Mártélyról Hódmezővásárhely és Szeged is elérhető két keréken, az alföldi sík vidéken bringázni, ahol nincs egyetlen emelkedő sem, igazán kényelmes módja az aktív kikapcsolódásnak.
Ha csak szeretnénk belekóstolni a vízitúrázásba, vagy nem érezzük elég fittnek magunkat a többnapos lapátoláshoz, tervezhetünk egynapos kenutúrát is, e célra ideális hosszúságú például a Maros folyóSzeged és Makó közötti szakasza. És ha már eleveztünk Makóig, ott vár bennünket az izgalmas lombkorona sétány és tanösvény, amelyen a fák lombjainak szintjén lehet ismerkedni az erdő látványával, lakóival, hangjaival, s miután átkeltünk a függőhídon és felkapaszkodtunk a kilátótoronyba is, a vállalkozó kedvűek a gyors lejutáshoz választhatják a csőcsúszdát. Igazi kuriózum drótkötélpályán átcsúszni a Maros felett, ami a Makói Kalandparkban próbálható ki – szó szerint zsigeri élmény, mert tudjuk ugyan, hogy nem eshetünk a folyóba, de ha mégis…?
A lovak szerelmesei látogassanak el a patinás Mezőhegyesi Ménesbirtokra, amely a leghíresebb Nóniusz mellett még három másik lófajta bölcsője is. A tenyészintézet munkája ma is ugyanott folyik, ahol egykor elkezdődött, a II. József idején alapított 230 éves műemléképületben. Ha kedvük tartja, lehetőség van idegenvezetővel bejárni a központot, és megismerkedni a birtok és Mezőhegyes történetével, találkozhatnak a kancaménessel és bohókás csikóikkal is. A programba illeszthető a lovaglás és a lovas kocsikázás is – mindkettő Mezőhegyes belterületén vezet, és érinti a nevezetes épületek többségét.
A közelmúlt történései iránt érdeklődőknek is van ajánlatunk: keressék fel a hódmezővásárhelyi Emlékpontot, ahol a kommunista diktatúra történetébe pillanthatnak be, méghozzá Magyarországon először egy város lakóinak szemszögéből. Fájdalmas és örömteli emlékek, korabeli slágerek és rádióadások – az idelátogatók nemcsak ismereteket szerezhetnek, hanem kézzelfogható közelségbe kerülhetnek az 50-es évekhez.
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.