Útjaink legköltségesebb, legsebezhetőbb pontjai a hidak, amelyek vízfolyásokon, természetes és mesterséges akadályokon ívelnek át, illetve lehetővé teszik korszerű csomópontok, autópályák kialakítását.

A HÍDÉPÍTÉS MÚLTJA

Magyarországon már évszázadokkal ezelőtt is voltak hidak, a Kárpát-medencében a hídépítésnek régi hagyományai vannak.
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy az ókorban itt élt népek nemcsak településeket, hanem utakat és hidakat is építettek.
A hidak kezdetben fából készültek és egyszerű szerkezetek voltak. A rómaiak idejéből két dunai fahídról tudunk, Nógrádverőcénél és Aquincumnak Az alátámasztások cölöpcsonkjaira a kavicskotrók ráakadtak. Ismeretes például, hogy állt a Tiszán, a Szamoson, az ún. „sóúton" egy-egy faszerkezetű híd.

A II. világháború esztelen pusztításának áldozatul esett szám szerint a hidak 17%-a,1424 közúti híd pusztult el, hossz szerint azonban 41%-a (27 504 fm). A Duna- és a Tisza-hidak kivétel nélkül elpusztultak. A helyreállítás részben hadihidakkal és ideiglenes (fából készült) hidakkal, részben félállandó (10—15 év élettartamú) hidakkal történt.

KIEMELKEDŐ HÍDÉPÍTÉSEK 1950-TÖL

Az ötvenes években épültek többek között a tokaji Tisza-híd, a sárospataki Bodrog-híd, a 6. sz. úton a mecseki völgyhidak és a tiszántúli Keleti-főcsatorna hidjai.
A második ötéves tervben (1961—65) épült a letenyei Mura-híd és a szolnoki Tisza-híd.
A harmadik ötéves tervben (1966—70) a tiszafüredi Tisza-híd, az alsóberecki Bodrog-híd, a kisari Tisza-híd, a barcsi Dráva-híd és az endrődi Hármas-Körös-híd építése fejeződött be.
A negyedik ötéves tervben (1971—75) létesült legfontosabb hidak: a medvéi Duna-híd, az algyői Tisza-híd, a drávaszabolcsi Dráva-híd, a kunszentmártoni Hármas-Körös-híd és a makói Maros-híd.
Az Ötödik ötéves tervben (1976—80) épült a szegedi északi Tisza-híd, a csengeri Szamos-híd, a győri Kis-Duna-híd, a körostarcsai Kettős-Körös-híd, a körösladányi Sebes-Körös-híd és a tahitótfalui Kis-Duna-híd.

kilátás a Fogadalmi templom tornyából.

A hatodik ötéves tervben (1981-85) a csongrádi Tisza-híd, a tunyogmatolcsi Szamos-híd, a dobozi és a békési Kettős-Körös-híd épült.

 

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS

A szegedi Tisza-híd 1889
A vásárosnaményi Tisza-híd megnyitása 1921
A tiszaugi Tisza-híd megnyitása 1929
A polgári Tisza-híd megnyitása 1940
A tokaji Tisza-híd végleges újjáépítése 1959
A szolnoki Tisza-híd végleges újjáépítése 1963
A szegedi északi Tisza-híd megnyitása 1979

Forrás: A magyar közúti hidak (dr. Tóth Ernő). Autópálya Igazgatóság


Kategória: Érdekességek

Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.

Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.