Érdekességek
Útjaink legköltségesebb, legsebezhetőbb pontjai a hidak, amelyek vízfolyásokon, természetes és mesterséges akadályokon ívelnek át, illetve lehetővé teszik korszerű csomópontok, autópályák kialakítását.
A HÍDÉPÍTÉS MÚLTJA
Magyarországon már évszázadokkal ezelőtt is voltak hidak, a Kárpát-medencében a hídépítésnek régi hagyományai vannak.
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy az ókorban itt élt népek nemcsak településeket, hanem utakat és hidakat is építettek.
A hidak kezdetben fából készültek és egyszerű szerkezetek voltak. A rómaiak idejéből két dunai fahídról tudunk, Nógrádverőcénél és Aquincumnak Az alátámasztások cölöpcsonkjaira a kavicskotrók ráakadtak. Ismeretes például, hogy állt a Tiszán, a Szamoson, az ún. „sóúton" egy-egy faszerkezetű híd.
A II. világháború esztelen pusztításának áldozatul esett szám szerint a hidak 17%-a,1424 közúti híd pusztult el, hossz szerint azonban 41%-a (27 504 fm). A Duna- és a Tisza-hidak kivétel nélkül elpusztultak. A helyreállítás részben hadihidakkal és ideiglenes (fából készült) hidakkal, részben félállandó (10—15 év élettartamú) hidakkal történt.
KIEMELKEDŐ HÍDÉPÍTÉSEK 1950-TÖL
Az ötvenes években épültek többek között a tokaji Tisza-híd, a sárospataki Bodrog-híd, a 6. sz. úton a mecseki völgyhidak és a tiszántúli Keleti-főcsatorna hidjai.
A második ötéves tervben (1961—65) épült a letenyei Mura-híd és a szolnoki Tisza-híd.
A harmadik ötéves tervben (1966—70) a tiszafüredi Tisza-híd, az alsóberecki Bodrog-híd, a kisari Tisza-híd, a barcsi Dráva-híd és az endrődi Hármas-Körös-híd építése fejeződött be.
A negyedik ötéves tervben (1971—75) létesült legfontosabb hidak: a medvéi Duna-híd, az algyői Tisza-híd, a drávaszabolcsi Dráva-híd, a kunszentmártoni Hármas-Körös-híd és a makói Maros-híd.
Az Ötödik ötéves tervben (1976—80) épült a szegedi északi Tisza-híd, a csengeri Szamos-híd, a győri Kis-Duna-híd, a körostarcsai Kettős-Körös-híd, a körösladányi Sebes-Körös-híd és a tahitótfalui Kis-Duna-híd.
A hatodik ötéves tervben (1981-85) a csongrádi Tisza-híd, a tunyogmatolcsi Szamos-híd, a dobozi és a békési Kettős-Körös-híd épült.
IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
A szegedi Tisza-híd 1889
A vásárosnaményi Tisza-híd megnyitása 1921
A tiszaugi Tisza-híd megnyitása 1929
A polgári Tisza-híd megnyitása 1940
A tokaji Tisza-híd végleges újjáépítése 1959
A szolnoki Tisza-híd végleges újjáépítése 1963
A szegedi északi Tisza-híd megnyitása 1979
Forrás: A magyar közúti hidak (dr. Tóth Ernő). Autópálya Igazgatóság
Egyre gyorsabban bővül a vízitúrázók száma. Míg régen a kajak- és kenu túrák voltak a legnépszerűbbek, ma már sokan választják a SUP deszkát a hazai vizek felfedezésére. A hagyományos vitorlázás mellett pedig egyre több elektromos hajót találunk a folyókon, tavakon. Mire érdemes figyelni, ha még nem vagyunk annyira tapasztalt vízi kalandorok?
Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.