Érdekességek
Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak.
A régi szokás szerint húsvétvasárnap tilos volt seperni, főzni, varrni.
Magyarázattal erre is szolgáltak: pl. még elsepernék a háztól a locsolókat. Az állatokat sem hajtották ki, és nem is fogták be.
Ekkor és más tavaszi vasárnapokon is szokás volt a zöldágjárás, mely a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék.
A húsvéti határjárásnak a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja.
Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba.
Sonkát és kalácsot szenteltettek, amit a gazdaasszony vitt el kosárban, kendővel letakarva. A szentelés emléke azonban él, ma maguk szentelik.
A Tápió mentén sonkát, tojást, kalácsot szenteltek. A húsvéti étrend: sonka, kocsonya, kalács, amihez bort és pálinkát ittak. Pándon töltött káposztát készítettek, újabban rántott húst esznek. A karácsonyi almához hasonlóan a palócoknál szokás volt, hogy egy-egy szentelt tojást ettek meg, vagy ahány családtag volt, annyi részre vágták, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.
Forrás: Csendes Istvánné-Nagy Attila: Népszokásaink kincses kalendáriuma.
Egyre gyorsabban bővül a vízitúrázók száma. Míg régen a kajak- és kenu túrák voltak a legnépszerűbbek, ma már sokan választják a SUP deszkát a hazai vizek felfedezésére. A hagyományos vitorlázás mellett pedig egyre több elektromos hajót találunk a folyókon, tavakon. Mire érdemes figyelni, ha még nem vagyunk annyira tapasztalt vízi kalandorok?
Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.