A húsvéthétfőt régen vízbevetőhétfőnek, vízbehányóhétfőnek is nevezték.

A kerszténység egyik legnagyobb és legrégebbi ünnepe a húsvét. Mozgó ünnep. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő (március 21.) holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.

Víz

A húsvéti ünnepkörben fontos szerepe volt a víznek. A különböző szabályok szerint, meghatározott időpontokban elvégzendő fürdésnek és állatfürösztésnak nemcsak szépség- és egészségvarázsló hatást tulajdonítottak, de hitték, hogy azok még a rontástól is védnek. Számos, a vízhez kötődő babona létezett: aki húsvétvasárnap leghamarabb merít vizet, az szerencsés lesz.

E nap hajnalán a lányok rossz ruhát vettek fel, s elbújtak a padláson. De azért annyira nem bújtak el, hogy a fiúk rájuk ne találjanak.Aztán a patakba, folyóba mártották őket, jól megfürdették őket. De volt olyan hely is, ahol a kútnál, hideg vízzel öntözték meg a lányokat.

A néphit szerint, akit ilyenkor meglocsoltak, az egész évben nem hervadt el, nem lett beteg.

Locsolás

A hétfői locsolásnak elsősorban a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja. Célja pedig az eladólányok szépség,- és egészség varázslása volt. A legtöbb helyen a locsolkodást, a tojásgyűjtést a húsvéti bál zárta, hiszen a böjti időszak leteltével a mulatozási tilalom is megszűnt.

Hímes tojás

A húsvéti hímes tojás készítése a lányok, asszonyok dolga volt. Sokféle természetes festékanyagot ismertek és használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzete, gubacs, vadkörte-, vadalmafa héja. A díszítés "hímzés" legelterjedtebb módja a viaszolás és karcolás.

Ügyes kezű kovácsok megirigyelték az asszonyok dicsőségét, így készültek az igen nagy kézügyességet igénylő patkolt húsvéti tojások.

Forrás: Csendes Istvánné-Nagy Attila: Népszokásaink kincses kalendáriuma. Graph-Art, 2005;


Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.

Kategória: Érdekességek

Hazánkban a kunhalmok és földvárak megőrzésének fontosságára a honismereti kutatók, régészek, természetkedvelők már a XIX. század végétől mind határozottabban ráirányították a a figyelmet.