Június közepén évről évre virágba borul a Tisza. A folyó felett alkonyatkor jelennek meg az első kérészek, majd néhány perc múlva Európa leglátványosabb kérész rajzását láthatjuk. Számunkra ez rendszeres program, ám a kontinensen ez igazi kuriózumnak számít, hiszen ez a jelenség máshol nem látható.

Mi a tiszavirág?

E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket.  Magyarországon Marsigli volt az első, aki megfigyelte a tiszavirágzást a Tiszán.

A rovarok és bogarak sok esetben viszolygást váltanak ki belőlünk, nem úgy mint a tiszavirágként elhíresült kérészek.

A 8-12 centiméteres állatkák hosszú lárvaéletük után kifejlett, ivarérett korukban csak néhány óráig, esetleg egy napig élnek. Ekkor járják násztáncukat, ami "virágzóvá" varázsolja a víz felszínét.

A turisták szerint az a legszebb pillanat, amikor szinte árnyék borul a víz felszínére: a megtermékenyített nőstények tízezrével a fák magasságáig repülnek felfelé, és közben szórják petéiket.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket.

A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.  

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.

A tiszavirágzás érdekessége, hogy ha úgy tetszik, egy egész élet fut le a szemünk előtt kb. 3 óra alatt, a születéstől egészen a halálig. Maga a rajzás tehát egyigen látványos, egyedülálló jelenség. Ekkor olyan a folyó, mintha millió kicsi fehér virág ringna a felszínén.

Igaz a Tiszán teljes szakaszán mindenütt jelen van virágzás, de a helyszínek nem mindenhol közelíthetők meg turisták számára, és a jelenség sem mindenhol azonos intenzitású. Ahol az ember drasztikusan beleszólt a természet rendjébe, ott értelemszerűen nincs annyi állat. A Közép-Tisza vidékén a környezeti feltételek viszont adottak. Itt hatalmas tiszavirágozásokra számíthatnak a kirándulók. Tiszakürt-Tiszainoka térsége tehát az egyik legjobb hely a megfigyelésre.

Különös állatok különös élete: a tiszavirágzás

Palingenia longicauda a kérészek között Európa legnagyobb és legszebb faja, melynek élete órákban mérhető. Június közepén élednek föl, s nagy tömegben, telepeket alkotva rajzanak a Tisza fölött. 

A kérészek élete tulajdonképpen násztáncukról szól, miközben a megtermékenyített petéjüket a víz színére rakják. A peték lesüllyednek a mederfenék iszapjába, és ott fejlődnek.

Egyedfejlődésük három évig tart, és ez alatt mintegy 20-szor vedlenek. A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő, félig-meddig kifejlett egyedekké válnak, és csak egy újabb vedlés után kezdik meg párórás nászrepülésüket.

A virágzás szakaszai

A teljes virágzás három szakaszból áll. Az első az elővirágzás, ami kb. egy hétig tart. Ekkor folyamatosan, napról-napra növekedve több százas nagyságrendben repülnek az állatok.

A második a fővirágzás, amikor a felszínen tartózkodó rovarok száma 3-4 napig, elérheti a többszázezret is. Néha, kedvező napsütéses időjárás mellett milliós nagyságrendben is előfordulhatnak. Ilyenkor még a másik partig sem látnak el a turisták.

A harmadik szakasz az utóvirágzás, ami elhúzódhat egy hétig is, de a következő hónapban (július) telihold környékén is néha láthatók még időben eltévedt virágok. A nászrepülés után az elhullott állatok bőséges táplálékként szolgálnak a vízi madaraknak és halaknak.

Tiszavirágzás régen

A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, mederátalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.

Forrás: origo.hu, hnp.hu

Fotó: Mondi Nikoletta


Kategória: Érdekességek

Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.

Kategória: Érdekességek

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Kategória: Érdekességek

Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.