Látnivalók
A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.
De járt itt Vörösmarty Mihály, Szinyei Merse Pál, Deák Ferenc, gróf Széchenyi István és mások. Ezért nevezték el róluk az éttermet, a lakosztályokat és a tárgyalókat.
A család tagjai az 1848-49-es szabadság harcban is részt vettek (országgyűlési képviselő, nemzetőr). A családhoz tartozott a Tiszaderzsi kúria is.
A kastély az államosítást követően termelőszövetkezet tulajdonába került, a rendszerváltást követően került magán tulajdonba.
A kastély műemlék védelem alatt áll (állt?), a felújítása felügyelet mellett valósult meg. Leromlott állapotából 1995 évben kezdte el és 2002-ben fejezte be az Átrium-Mobik Kft. mint tulajdonos és azóta 108 személyes kastélyszállóként üzemeltette, egészen 2014-ig, amikor az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felvásárolta, nem látogatható.
Szabadon álló, földszintes, tetőtér-beépítéses, téglalap alaprajzú, alápincézett, kontyolt nyeregtetős épület, középtengelyében egyemeletes, keresztszárnnyal, amely rizalitszerűen kiugrik az épület hosszoldali homlokzatai elé. Az épület részben alápincézett. Kéttraktusos, teknőboltozatos helyiségekkel. Átalakított belső tereiben díszítőfestés nyomai és részben 19. századi nyílászárók. A főépülettől É-ra és D-re egy-egy kontyolt nyeregtetős melléképület (19. század vége ?) A 19. század közepén átalakították.
A kastély parkja 3,5 hektár területen, rendezett, kövekkel lerakott utakkal, három kocsányos tölgyfa is látható, egyikük több mint 200 éves.
Az épület vadszőlővel volt befuttatva. A gyönyörű ősfákkal teli park méltó környezetet teremtett a szép épület számára. A Tisza közelsége jó lehetőséget teremtett a vízi közlekedésre és ezáltal pezsgő élet indult meg a településen és így a kastélyban is.
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.
Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.
