Érdekességek
Szolnoknál a Tisza-medrében 2003 nyarán találtak hídmaradványokat, amelyeket azóta beazonosítottak és kiderült, hogy ez volt minden idők legelső hídja a Tisza folyón.
2003-ban egy augusztusi rendkívül alacsony vízállásnál fedezte fel egy szolnoki lakos az egykori fahíd maradványait. Azóta megtörtént a leletek kormeghatározása és biztossá vált, hogy valóban a legkorábbi, 1562-ben épült Tisza-híd cölöpjei kerültek elő.
Szolnok legelsõ hídja a török korban magyar mesteremberek keze nyomán kocsányos tölgybõl készült, 5,5-6 méter szélességû és 110 méter hosszú volt.
Az átkelő karbantartását a megszállók megbízásából debreceni ácsok végezték, a feljegyzések szerint a hidat igen gyakran kellett javítani, mivel a téli jégzajlás sokszor megrongálta.
Szolnokon egyébként 1906-ig csak fahidak íveltek át Tisza felett, a legutolsónak is a jég jelentette a végzetét.
A feltárás folytatását a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap és a szolnokiak támogatása tette lehetővé.
Elsőként az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület különleges szonárja (hangradarja) segítségével beazonosították a mederben lévő maradványokat. A berendezés kamerával összekötve háromdimenziós képet alkotott a Tisza medréről.
A szonár jelzései nyomán helyi könnyűbúvárok merültek a folyóba, és bójákkal jelölték meg a felfedezett cölöpöket. Végül a hídmaradványokból mintákat vett, ezeken elvégezték az abszolút kormeghatározást.
2015-ben újra előbukkantak Szolnoknál az 1562-ben épült török kori fahíd cölöpmaradványai a Tisza alacsony vízállásának köszönhetően, így újabb kutatásokat végezhettek a szakemberek.
A facölöpök - már amennyire a vízben megállapítható volt - kivétel nélkül a tölgyfa természetes, hengeres formáját mutatták, tehát megmunkálatlanok. A folyóban lévő részük kifejezetten jó megtartású, igen kemény állagú, ezzel szemben a vízből kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotú, szétnyílt és töredezett, ez utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy nem ez az első alkalom, hogy felső részük szárazra került.
Kertész Róbert elmondta: a debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök irányításával kijavították.
Forrás és fotó: mult-kor.hu
Egyre gyorsabban bővül a vízitúrázók száma. Míg régen a kajak- és kenu túrák voltak a legnépszerűbbek, ma már sokan választják a SUP deszkát a hazai vizek felfedezésére. A hagyományos vitorlázás mellett pedig egyre több elektromos hajót találunk a folyókon, tavakon. Mire érdemes figyelni, ha még nem vagyunk annyira tapasztalt vízi kalandorok?
Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.
A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.
