Vízföldrajz
A vízállás a vízfolyás adott szelvényében, vagy az állóvíz adott pontjában az adott idő alatt a vízszint helyzete, tetszőlegesen választott, de rögzített pont: a vízmérce „0” pontja felett. Negatív vízállás esetén a „0” pont alatt.
A vízállást nem szabad tehát összekeverni a vízmélységgel. A vízmélység a keresztszelvény pontjaiban azonos időpontban is más és más.
A vízszint a mérce keresztszelvényében gyakorlatilag azonos. A vízállást a folyó vagy a tó medrébe szilárd alapra erősített vízmércén észlelik. A vízmérce rögzítésével egy időben rögzítik a vízmérce „0” pontját is.
A vízmérce rögzítése után tehát a mércét megbolygatni, áthelyezni általában tilos. Ha külső okok pl.: a mérce sérülése, mederrendezés, hídépítés stb. a mércét elmozdítják, eredeti helyére és eredeti magassági helyzetében kell újra építeni.
A folyóvizek és állóvizek viselkedésének legjellemzőbb mutatója a vízszín magassági elhelyezkedése. Vízszínnek nevezzük a víz felületét, és adott helyen mért vízszintnek a felület magasságát egy pontban, vagy keresztszelvényben.
Az állóvíz vízszíne nyugalmi állapotban a magassági mérések alapsíkjával, a tengerszínnel párhuzamos. A lejtés közel párhuzamos a tengerfenék lejtésével.
A lejtés mértéke és a vízszín magassága a folyóknak és állóvizeknek igen fontos jellemzői. A vízszín magassága szélső határok között ingadozik. A magassági ingadozást vízmércéken mérjük.
A mérce „0” pontja jelzi a kérdéses mérce cm (dm) beosztásának kezdő pontját abszolút magasságban. A vízmérce „0” pontjának magasságát lehetőleg úgy állapítják meg, hogy az addig tapasztalt legkisebb vízállásnál alacsonyabb szintre kerüljön.
A jól elhelyezett vízmércén a legkisebb és legnagyobb vízállást is pozitív számmal fejezhetjük ki. Előfordul azonban, hogy a vízmérce elhelyezése után változik a meder és a legkisebb vízállás alacsonyabb lesz a mérce „0” pontjánál. Ekkor negatív számmal fejezzük ki a vízállást.
A vízszín magasságának ingadozását vízmércéken mérjük. A vízmércék állandó jellegűek vagy ideiglenesek. Anyaguk fa, acél vagy beton. Elhelyezés szerint a vízmérce lehet álló, vagy fekvő vízmérce. Szerkezet szerint készítenek léces vízmércét és úszós vízmércét. Működési mód szerint lap-, rajzoló és távjelző vízmércét különböztethetünk meg.
A vízmérce legelterjedtebb típusa a lapvízmérce: a két cm beosztású, függőleges, zománcozott öntöttvas lemez.
A vízmérce beosztását dm mezőkre csoportosítják. Az egyes dm értékek számjegyei a dm mezőben találhatók. A 2 cm-kénti fekete-fehér beosztás pedig dm-ként oldalt vált. Az 1 cm-es leolvasási biztonság elérése érdekében ma már a 2 cm-es beosztásokra ékeket készítenek. Több helyen a 2 cm-es osztású vízmércékről 1 cm-es osztásúakra tértek át.
A lapvízmércéket függőleges partfalakra, hídlábakra, pillérekre, esetleg külön erre a célra a vízbe épített vasbeton vagy facölöpökre erősítik.
Ennél célszerűbbnek látszik, a rézsűsen kiképzett partra megfelelően beépített, esetleg lépcsővel összekötött betonépítményekre ún. fekvő vízmérce lapot rögzíteni.
A rézsűs vízmércékhez az 1:1, 1:1,5, 1:2, 1:3 rézsűhajlásoknak megfelelő lapvízmércéket gyártják. E vízmércéken olyan méretű beosztások készülnek, amelyek 2 cm függőleges vízállásváltozásnak felelnek meg. A falapra égethető, vagy a betonban finom zsaluzattal kialakítható osztásközök nagyságát Pithagorasz tételével lehet kiszámítani.
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kornyezetvedelem-es-vizgazdalkodas/vizgazdalkodasi-alapismeretek/a-vizmercek-es-a-vizallas-merese/vizallas
Napjainkban egyre több helyen automata távjelző vízmérce működik. Ezek rövid időközönként mérnek és adataikat „folyamatosan”, digitális formában továbbítják az adatközpontba. Távjelző mércék adatai találhatók az Országos Vízügyi Információs Szolgálat honlapján:
http://www.ovisz.hu/index.php?module=map&szervezet=0&order=allomasnev
Itt folyamatosan frissülő adatokat találhatsz a hazai vízállásokról.
A vízállások ismerete szükséges az árvízvédelemhez, a belvízvédekezéshez, a hajózáshoz, illetve a vízerőművek és más műtárgyak működtetése szempontjából. Szintén szoros összefüggésben van a vízállással a mezőgazdasági vízhasznosítás, a halászat, horgászat, turizmus, kompközlekedés stb. A napi aktuális, illetve korábbi vízállásadatok elérhetők az interneten a vízügyi igazgatóságok honlapjain, illetve országosan több honlapon is.
Az adatok pontos értelmezéséhez ismerni kell a mérések óta előfordult legalacsonyabb (LKV) és legmagasabb (LNV) vízállást. A két érték közötti különbség az abszolút ingás (más néven vízjáték, ΔH), ami a folyók, illetve az egyes szelvények sajátosságaitól függ.
Értéke több hazai vízfolyáson is meghaladja a 10 m-t.
További érdekes információért keresd az Országos Vízügyi Információs Szolgálat honlapját a www.ovisz.hu-t.
Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.
A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300
km².
A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.
