A Tiszaigari Arborétum Tisza- tó közelében található, története 1867-ig vezethető vissza, amikor Széky Péter sétakert építésbe kezdett. Az akkor két hektáros terület 1958-ig lépésenként 20 hektárosra bővítették az év mindennapján látogatható.

A tiszaigari arborétum bemutatkozik

Az arborétum fő funkciója, hogy megőrizze keményfaligetek képviselőinek megmaradt egyedeit és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt, gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze. A arborétumot 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A 2016-2017 évben elvégzett felújítási és növényállomány fejlesztési folyamat végeredményeként új fényben tündököl a Tiszaigari arborétum. 

Már a bejárat előtt a megújult parkolóból impozáns látvány tárul az ide látogató elé. Fantáziadús tervező által megálmodott, remekül kivitelezett új fogadó épület várja az érkező látogatókat, akik egy igazi - mesterember által készített,- páratlan szépségű, kunkapun haladhatnak keresztül.  Az elmúlt évtizedekben többször is elkészített fejlesztési elképzelések és tervek most végre gyakorlati megvalósításra leltek. Az eddig irodaépületként funkcionáló épület kulcsos házzá történő átalakítása lehetővé teszi kutatók, iskolai táborozók, hosszabb idejű itt tartózkodását is. 

A meglévő gazdasági épület felújítása munkások kulturált elhelyezését, a fenntartáshoz nélkülözhetetlenül szükséges műszaki eszközök, szakszerű tárolását oldotta meg. Megtörtént a sétautak részleges felújítása, teljesen kicserélték a növényjelző táblákat, de újjá épült az arborétumot körbe vevő kerítés is.

1954-ben kezdődött az értékek felismerése, majd ismét megindult a díszfaiskolai termesztés. 1958-ban a kertet 20 hektárra a növelték. 

1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 1985 után a több mint 375 fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot. A kertben számos idős, nagy méretű lombos és tűlevelű fafaj található, köztük a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádói jegenyefenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus. A bükk és a szelídgesztenye mellett 17 tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa és az illatos fűszercserje is. Legértékesebb növényfajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádói jegenyefenyő és a szerb luc. 

A növényállomány bővítésének folyamata egy 43 darabból álló tölgy fajtagyűjtemény kialakításával kezdődött el, melyet 65 cserje- és 14 rózsafajta ölel körül. A bemutatásra kerülő fafajokat, a helytörténeti érdekességeket új ismertető, eligazító táblák jelzik. A korábban kialakított gyűjtemény felülvizsgálata folyamatos, a kipusztult egyedek cseréje az arborétum új vezetőjének szakmai felügyelete mellett zajlik. 
Képtalálat a következőre: „A TISZAIGARI ARBORÉTUM”

Az Arborétum rövid története

Széky Péter tiszaigari földbirtokos és hadmérnök 1867-évben a Habsburg kastélykertek hatására kezdte el a sétakertnek induló arborétum telepítését két kataszteri holdon. Széky a közeli területekről ültetett át több éves erős egyedeket, amelyek jobbára az Alföldön őshonos fafajokból álltak: kocsányos tölgy, fekete nyár, fehér nyár, tiszafa, berkenye, fehér fűz, magas kőris. Az ültetést úgy igyekeztek végezni, hogy az természet közelinek tűnjön.
 
Munkáját fia ifj. Széky Péter folytatta, aki kilenc holdra bővítette a kertet, barátja a szarvasi Bolza Pál segítségével 1874-ben.   Ekkor vette kezdetét a hazai domb és hegyvidéki elterjedésű fák cserjék, valamint a nem őshonos növényfajok telepítése a sétakertben, ami 1920-ig tartott. Az ültetvény gondozásában ápolásában, kezdetben Springer Antal kertész és Sánta István nyújtott segítséget. A sétakert mellett faiskolát is alapítottak, melynek növényi anyaga az ország számos arborétumában és közterén megtalálható. Az 1880-as évektől gyümölcsfával is foglalkoztak, a kastély közelében melegházat építettek, hogy a szaporítási munkákat itt kezdjék el. A II. világháború után folyamatos volt a fák kivágása, pusztítása. 1951-től a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az arborétum területét.
 

Látogatás rendje

Az arborétum egész évben látogatható, minden nap 8-17 óra között.
 
Belépőjegy ára 400 Ft/fő
 
A belépőjegy a jegykiadó automatában váltható, mely a következő érméket fogadja el: 50 Ft, 100 Ft, 200 Ft.
 
Előzetes bejelentkezés esetén szakmai vezetést biztosítanak.
Érdeklődni: a + 36-20-382-9563 telefonon Blaskó Mihály arborétum vezetőnél lehet.
 
A Tiszaigari Arborétum minden hónapban szervezett programokkal is várja a látogatókat, további információ:
 
 


Kategória: Látnivalók

Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.

Kategória: Látnivalók

A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.

Kategória: Látnivalók

Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.