Legismertebb morotvatavaink a Tisza mentén a tiszaluci, a mártélyi és a cibakházi Holt-Tisza.

A morotvatavak kialakulása

Érdekes jelenségek a morotvatavak. A Tisza, szabályozása ellenére, zegzugosan kanyarog végig az Alföldön. Ezt teszi a többi folyó is, főleg a Körösök. Ha egy kanyarulat már túlzottan „görbe”, egy nagyobb áradásnál, amikor a folyó vize gyorsan zúdul végig a tájon, átvágja a kanyarulatot, vagyis levágja. A folyó kiegyenesedik, de a régi, kanyargós mederben ott marad a víz. Ez a morotvató, melyek nagyon szeretnek a vízinövények és az állatok is.

Tiszaluci Holt-Tisza

A holtág a Tisza szabályozáskor az 55. számú átmetszéssel alakult ki, a jobb parti ármente-sített területen húzódik. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadob községhez és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tíszaluc községhez tartozik (84. ábra). Hossza 15 km, átlagos szélessége 80 m, területe 120 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m (helyenként 10 méteresnél nagyobb vízmélységek is előfordulnak), víztérfogata 4,2 millió m- Állami tulajdon, kezelője a Természetvédelmi és Hortobágyi Génmegőrző Kht. (Hortobágy). Halászati hasznosítója a Tiszaluci Önkormányzat és a Tiszaluci Horgász Egyesület. Medrét a Fekete híd nevű áttöltés két részre osztja. Az egykori 34 km hosszú holtágnak több mint fele mára már feliszapolódott, illetve a Takta patak medreként funkcionál. A mak-rovegetáció előrenyomulása helyenként elmocsarasodott állapotokat idézett elő. A holtágnak a Tiszaluc-Tiszadob közúttól délnyugatra húzódó mintegy 3 km-es szakasza részben a Takta-vízfolyás medre, részben a Szerelem-szigetet (Luci szigetet) öleli körül. A Taktából érkező feltöltő víz időnként szennyezett. Feltöltése a Takta felől, magas vízálláskor megoldott, illetve kiépítés alatt áll a Takta-közi-főcsatorna irányából egy vízpótló rendszer, melyen keresztül folyamatosan Tisza-vizet kaphat majd. A rendszer megvalósulását követően a holtágból ökológiai vízpótlás lehetséges a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet felé. Funkciói: ökológiai vízpótlás, árvízi tarozás, halászat, horgászat, üdülés. A holtág mellett két, különálló üdülőterület, valamint egy állandó vízparti tábor található. A vizes élettér szempontjából igen értékes terület, változatos és gazdag élővilággal. A Bükki Nemzeti Park Kesznyé-teni Tájvédelmi Körzetének része.

 A Cibakházi Holt-Tisza

A Cibakházi Holt-Tisza 1856-ban a Tisza folyón végrehajtott 78-as számú átmetszés eredményeként jött létre. A holtág felső vége a Tisza 294,7 fKm-nél, az alsó vége a 293,5 fKm-nél van a Tisza bal partján. Méreteit tekintve az egyik legnagyobb holtág. A Holt-Tisza a Tisza folyó bal parti árvédelmi töltés (É), Cibakháza (K), a 4633 számú közút (DK) és Nagyrév (NY) között helyezkedik el. Hossza 16,886 km., a meder átlagos szélessége 139,1. m, átlagos mélysége 2,65 m, területe 140,4 ha., víztérfogata 2,014 millió m3. Vegyes tulajdon, többségi tulajdonosa a Cibakházi Nagyközségi Önkormányzat (91 ha - 65 %), a fennmaradó rész (49 ha 35%) egyéb tulajdon címen van nyilvántartva, helyileg Nagyrév község közigazgatási területén található, jelenleg állami felügyelet alatt van.

A holtág jellemzően vadvíz. A nagyrévi oldalon nagy-, a cibakházi oldalon kisebb számban találhatók nyaralók, a vízpart beépítettsége más vizekkel ellentétben, még elég sok szabad helyet hagy a horgászoknak. A madárvilág páratlan. A szárcsa és a tőkés réce nagy számban fészkel a nádasokban, találkozhatunk több vöcsökfajjal, vörös-és szürke gémmel. Valamint egyes helyeken fészkel nagykócsag is. Sajnos az elmúlt évben néhány kormorán is belátogatott a vízre. 
A holtágon a „Szakadás” elnevezésű szakasz kivételével engedélyezett a sátorozás. A csónakhasználat díjtalan. Partról egész évben, csónakból március 15 és november 15 között korlátozás nélkül engedélyezett a versenyhorgászat. November 15 és március 15 közötti időszakban csak napkelte és napnyugta között lehet csónakkal vízen tartózkodni. A napijegyek nem csak a naptári napra, hanem a megváltástól számított 24 órás időtartamra érvényesek.

A mártélyi Holt-Tisza

A Tisza a múlt század második felében történt szabályozása jellegzetes, egyéni vonásokban gazdag környezetet alakított ki a védőtöltések és a folyóvíz közötti ún. hullámtérben. Ugyanakkor az emberi élő munkának valóságos múzeuma is ez a terület,

A holtág közepesen feliszapolódott, vízminősége változó. Szennyezettségi állapota: közepesen szennyezett (béta-mezoszaprób). Vízutánpótlása belvizekbol, magas tiszai árhullám esetén gravitációsan, míg alacsony vízállás esetén szivattyúálláson keresztül a Tiszából történik. A holtágat elsősorban az üdülési szezonban, jelentős mennyiségű kommunális szennyvíz terheli.

A mártélyi Tájvédelmi Körzet, a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Védetté, 1971-ben nyilvánították. Mint tájemlék sajátosan magyar adottság.mert az alföldi parasztság régmúlt idők mostoha szociális körülményei között létrehozott egyik legjelentősebb eredményét, a kézi erővel megépített 3500 km hosszú gátrendszert és a 170 km hosszú folyómeder kialakítását mutatja be. A több mint 2000 hektáros védett hullámtér Mártély magasságában kezdődik, északi határa a mártélyi Holt Tisza.

Morotva a helyes elnevezés, hiszen holtágak alatt (lásd: dunai holtágak, egyes tiszamenti holtágak), azokat a levágott folyókanyarulatokat értjük, amelyek legalább egyik végükön, rendszerint az alsó végükön összeköttetésben maradtak az anyafolyóval, a holtág kifejezés azonban mára, annyira közkeletűvé vált, s olyannyira azonosítják a mártélyi, akolszögi, atkai, stb. morotvával, hogy mesterkélt átnevezése kár lenne. Innen dél felé 10 km hosszan húzódik, nyugaton a folyóvíz, keleten az árvízvédelmi töltés, délen a Hódmezővásárhelyről kivezető, úgynevezett régi szegedi kövesút hullámtéri szakasza zárja le - a tájvédelmi körzetet. Az így körülhatárolt terület három zónára tagolódik. Északi harmada a mártélyi holtággal övezett Ányás-sziget, és a morotva partvonalát elfoglaló strandhelyek, nyaralóépületek keskeny sávja. Itt elsődlegesen az üdülés szolgálatában áll a tájvédelem. A mártélyi szakaszhoz kapcsolódik a közönség által tömegesen látogatott nyaralóhely, és a háboríthatatlanságot igénylő, növény és állattani szempontokból érdekelt területrészek közötti ütközozóna.


Kategória: Túraútvonalak

A Bodrogzug meglehetősen vadregényes, a környezetétől folyókkal, csatornákkal,
erekkel elzárt terület, megközelíteni közúton és vasúton csak
a külső határait lehet. Részét képezi a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetnek,
tehát természetvédelmi oltalom alatt álló terület.

Kategória: Túraútvonalak

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza bal partján a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzettel átellenben fekszik. Az 1971- ben alapított tájvédelmi körzet területe 2260 hektár. Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát és hasznosítását is döntően befolyásolja.

Kategória: Túraútvonalak

A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, 1999 óta az UNESCO Világörökség része, melynek szigorúan védett része a Tiszavalki- medencében található Tisza-tavi Madárrezervátum, amely vezető kíséretében látogatható.