A Tisza fontosabb halfajai: sügér

A sügér az édesvízi halak egyik legszebbike és legagresszívabb ragadozója.

---

Ismertetőjegyei: nagy, merev és tüskés hátúszó. Függőleges, sötét csíkozás és vörös uszonyok.

Jellemző súlya: 0,9 kg. A legnagyobb magyarországi sügér, amelyet  fogtak 1988-ban, 1,87 kg-ot nyomott, hossza 37 cm volt, Európában gyakran fognak 4kg-nál is nehezebb sügéreket)

Átlagos élettartama: 13 év.

Élőhelye: tiszta víztározók, bányatavak, csatornák és lassú folyók. A gyengén áramló vizeket részesíti előnyben, például az öblítőcsatornák és a tározótér találkozásnál lévő területeket, de jelentős állományai alakulhatnak ki a növényzetben gazdag, iszapos medrű, sekély állóvizekben is.

Fiatalon nagy rajokban mozogva hatalmas növendékhal-csoportokat kerít be és tör közéjük. Ennek az eredménye a gyakran látható több száz kis hal, amely egyszerre tör a felszínre.

Az agresszivitásának köszönhetően a sügér sokszor az első hal, amelyet egy fiatal horgász kifog. A hátúszóit büszkén az ég felé tartó sügér látványa könnyen egy életre rabul ejti a kezdő horgászt.

Sajnos a sügérállományt valami rejtélyes betegség tizedelte meg a 90-es években, amit alig egy pár egyed élt túl. Szerencsére a hal azóta minden korábbi mértéket meghaladóan szapora. 

Húsa ízletes, kevéssé szálkás, a süllőével vetekszik, bár a nagyobb példányok ritkasága miatt csekélyebb a jelentősége. 

Aránylag magas testű, oldalról lapított hal. Feje és szeme nagy, szája csúcsba nyíló, benne apró fogakkal. Oldalait zöldes-feketés harántsávok díszítik. A nagyobb példányok 20-30 cm hosszúak, kivételesen valamivel nagyobbak is lehetnek.

Az első hátúszójuk végén egy nagyon jellemző fekete folt látható. Kezdetben fenéklakó szervezetekkel táplálkoznak, az idősebbek apró halat zsákmányolnak.

Ívása március-áprilisra tehető, ikráit növényzettel benőtt sekély vizekbe rakja, ahol egymáshoz tapadva gyöngyfüzérszerű láncot alkotnak.

Fotó: Flickr/MolnArt

Forrás: sporthorgasz.eu, Horgász enciklopédia (Purnell, Yates)