Érdekességek
Az 1848/49-es forradalom és szabadsághgarc a magyar történelem talán legfontosabb eseménysorozata volt, hiszen először mutatkozott meg markánsan népünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége. Olyan hősök és hazafiak küzdöttek a szabad, önrendelkező, új Magyarországért, mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor vagy Damjanich János. Harcuk 1849 tavaszán győzelmet aratott Ausztria felett. A küzdelem mégis vereséggel zárult mégpedig az orosz beavatkozással kialakuló túlerő miatt.
Ebben a cikkünkben azokat a helyszíneket emeljük ki, amelyeknél fontos szerepet játszott a Tisza folyó.
A móri vereség 1848 december 30-án reménytelen helyzetbe hozta a Görgei vezette erőket, mert Perczel Mór könnyelműsége miatt most már nekik kellett a Fehérvár – Budapest vonal teljes hosszában védekezniük.
Kossuth 1848 december 31 –én egy rögtönzött országgyűlést hívott össze, melynek zárt ülésén ismertette a móri vereség tényét, és meggyőzte a képviselőket arról, hogy bár számítani lehet Pest elestére, a harcot így is folytatni kell tovább. A diéta 3 fontos döntést hozott, egyrészt határozott az országgyűlés Debrecenbe költözéséről (első ülésük Debrecenben, január 8 –án lesz) másrészt elfogadta a békepárt azon javaslatát, hogy kíséreljenek meg egy fegyverszüneti tárgyalást Windisgratz-el, harmadrészt pedig egy új csapatösszevonási területet jelölt ki a Felső-Tiszán, ahonnan tavasszal megkísérelnek majd egy ellentámadást.
A döntések értelmében a képviselők elhagyták Pestet, és a békeküldöttség 5 tagja – Majláth Antal, Majláth György, Lonovics József egri érsek, Batthyány Lajos és Deák Ferenc – elindult Windischgratz bicskei táborába. Az osztrák főparancsnok azonban nem volt hajlandó fegyverszünetről tárgyalni, és bár a küldöttség négy tagját elengedte, Batthyányt azonnal letartóztatta és a budai várba záratta. (Batthyányt itt végezték ki 9 hónappal később.)
A december 31-én megszületett haditervnek több hiányossága is volt, de a legnagyobb hibáját az jelentette, hogy nem rendelkezett a legfőbb magyar katonai erőről, Görgey feldunai seregéről. Így Görgey semmit sem tudott Kossuth terveiről, így miközben csapataival Pestet próbálta védeni, elhatározta, hogy felkeresi az OHB vezetőjét eligazítást kérni.
A magyar tábornok Pesten ekkor már nem találta meg Kossuthot, mert Perczel csapatainak fedezete mellett már elutazott Debrecenbe. Így végül Görgey a hadügyminiszter helyettes Vetter Antallal és Csány László főkormánybiztossal 1849 január 2-án haditanácsot hívott össze. Görgey itt ismerte meg Kossuth haditervét, melyet elfogadott és kiegészített. A terv rendelkezett a délvidékről, és a Baja-Szeged vonalig történő kiürítésről határozott.
A kiegészítésben szerepelt még Kassa egy dandárral történő megerősítése, illetve a Görgey kezén lévő sereg felvidéki hadjáratának terve is. A felvidéki hadjárat terve szerint Görgeynek is a Felső Tiszához kell vonulnia, de a Felvidéken keresztül, így azt a látszatot keltve, hogy Bécset fenyegeti. Az elképzelés legfőbb előnyét az jelentette, hogy a Görgey sereg észak felé mozgása által jelentett fenyegetés garantálta, hogy Windisgratz nem fog Debrecen felé törni, mert nem meri majd kockáztatni Bécs elfoglalását.
Az 1848 december 31-én megtartott zárt ülésen eltervezett tavaszi ellentámadás előkészítéseként Dembinszki a legnagyobb magyar erőket a Pest-Miskolc útvonal közelébe, Mezőkövesd térségébe vonta össze. Ám csapatait túlságosan szétszórta és a Pest felől közeledő osztrák erők pontos helyzetét sem kísérte figyelemmel. Így váratlanul és felkészületlenül érte amikor Windis-gratz seregei lerohanták szétforgácsolt hadosztályait. Mivel a csata során Dembinszki hibát hibára halmozott és nem tartotta a kapcsolatot a hadosztályparancsnokokkal sem, a magyar vereség után tisztikara(március 3) felmondta felé az engedelmességet.
Amikor Kossuth értesült az eseményekről, és arról, hogy a tisztlázadásban Görgey is résztvett, azonnal Tiszafüredre indult, hogy Görgeyt példásan megbüntesse. Azonban a helyszínen Szemere Bertalan kormánybiztos beszámolója után, megismerve Dembinszky leváltásának körülményeit, mégis hozzájárult ahhoz, hogy Dembinszky helyett ideiglenesen Görgey vezesse a csapatokat. Átmenetileg Vetter Antal (március 8-31) majd Görgey lett hivatalosan is a főparancsnok.
Windisgratz alaposan túlértékelte a kápolnai csatában aratott győzelme jelentőségét, amikor a csata után a magyar felkelés teljes felszámolásáról tett jelentést Ferenc Józsefnek. A sikeren felbátorodva az uralkodó Olmützben új, oktrojált alkotmányt adott ki (1849 március 4-én) melyben felszámolva Magyarország municipiális rendszerét, egy 5 tartományból álló centralizált birodalmat hozott létre. (Visszavonása csak 1851-ben történt meg) Kossuth már ekkor, azaz 1849 március 4-én egy „csattanós” válaszon törte fejét, melyben egyszer és mindenkorra tudatosítaná a világgal Magyarország különállását, és ugyanakkor lehetetlenné tenne minden háta mögött tervezett külön megegyezési lehetőséget. Azonban a függetlenség kikiáltásához márciusban még nem voltak meg a szükséges feltételek. Kossuth tudta, hogy csak egy nagyszabású és sikeres ellentámadás, illetve Pest felszabadítása hozhatna olyan körülményeket, melyek hatásossá tennének egy ilyen horderejű bejelentést. Így sürgetni kezdte az új haditanács megtartását, mely az ellentámadás részleteit tervezné meg. A megbeszélésre végül 1949 március 31-én Egerben került sor.
A tavaszi hadjárat haditerve szerint Tiszafüredről Gáspár András 7. hadtestének Gyöngyös és Hatvan városain keresztül, míg Klapka György, Aulich Lajos és Damjanich János hadosztályainak Jászberény, Tápiobicske és Isaszeg településein át kellett Pest alá, Gödöllőhöz vonulnia.
A terv egyik első célja Windisgratz erőinek bekerítése volt. A három döntő győzelem április 2-án Hatvannál, április 4-én Tápiobicskénél és április 6-án Isaszegnél ugyan nem hozta meg az osztrákok bekerítését, de mégis óriási dicsőséggel ruházta fel a szabadságharcot, és Kossuth titkon dédelgetett terve is elérhető közelségbe került.
Görgey Vácnál járva botlott először az orosz csapatokba, amikor a Hatvannál járó orosz fősereg elővédje tűzharcba kezdett előörseivel. Bár a váci csata július 16-án döntetlennel végződött, Görgeynek rá kellett döbbennie arra, hogy a legrövidebb úton, azaz a Duna-Tisza közén át, nem mehet Szegedre. Részint azért nem, mert Haynau erői július 13-án elfoglalva Pestet, pont ugyanezen az útvonalon terveztek haladni Szeged felé (július 22-én el is indultak) részint pedig, mert az oroszok útját állják.
A hadjárat útvonalát így a felvidéken jelölte ki. Ezzel maga után vonta a teljes orosz fősereget, mely így az alföld északi részén maradva, távol tartotta magát Szeged térségétől. Balassagyarmat, Losonc, Rimaszombat után július 22-én ért csapataival Miskolcra. A hadjárat sikeréhez az is hozzájárult, hogy közben Perczel Turánál (Hatvan alatt) csatát vállalt az oroszokkal, és bár győzni tudott, a túlerő elzárta az utat attól, hogy a tiszai csapatok egyesülhessenek Görgeivel.
Görgey július 29-én Tokajnál, az őt követő oroszok pedig július 27-én Tiszafürednél keltek át a Tiszán. Közben Haynau július 29-én érte el Szegedet. A szabadságharc csapatainak mozgástere egyre szűkebb területre összpontosult. Ekkor úgy tűnt az oroszok el fogják zárni Görgey útját és nem fog tudni lejutni Szegedre. Ezért új tervet talált ki, mely szerint Nyíregyházán megosztja erőit, és miközben csapatainak kisebb része Nagysándor József vezetésével Debrecenen keresztül tör Várad felé, addig a főerő velük párhuzamosan, tőlük 20 km-el keletebbre, a fedezetük alatt érkezik ugyanoda.
A terv bevált, és bár Nagysándor József hadtestét, ahogyan számítani lehetett rá valóban orosz támadás érte augusztus 2-án Debrecennél, a főerők a csata alatt, és harcoló társaik fedezete mellett elérték Váradot. A csatát vállalt hadtest 2 ezer fő veszteséggel augusztus 5-én Váradon egyesült újra a főerőkkel. Görgey itt értesült arról, hogy miközben ő az oroszok elől próbált délre jutni, addig Haynau elérte Szegedet és Szőregnél győzve kiszorította a tervezett összevonási területről Dembinszky seregét. Így új parancsa szerint már nem Szegedre, hanem Aradra kell vonulnia.
Forrás és kép:tortenelemcikkek.hu
Egyre gyorsabban bővül a vízitúrázók száma. Míg régen a kajak- és kenu túrák voltak a legnépszerűbbek, ma már sokan választják a SUP deszkát a hazai vizek felfedezésére. A hagyományos vitorlázás mellett pedig egyre több elektromos hajót találunk a folyókon, tavakon. Mire érdemes figyelni, ha még nem vagyunk annyira tapasztalt vízi kalandorok?
Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.
A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.
