A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza bal partján a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzettel átellenben fekszik. Az 1971- ben alapított tájvédelmi körzet területe 2260 hektár. Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát és hasznosítását is döntően befolyásolja.

A folyó biztosította megélhetési lehetőségek már több ezer éve lakottá tették a Tisza e szakaszát is. Találtak itt új-kőkori leleteket, avar kori temetőt, szarmata település maradványait, Árpád-kori temetőt és XIV-XV. századból halászfalu maradványait is.

A térség felszínének kialakításában a Tisza játszott döntő szerepet, hiszen a Tisza évszázadokon keresztül elöntötte az egész vidéket. A gazdálkodás és a hajózás biztonságossá tétele érdekében végzett szabályozás során az 1890-es évekre a Csongrád és Szeged között 105,5 km eredeti hosszúságú medret 7 átvágással 72,4 km-nyire rövidítették. A szabályozási munkák tulajdonképpen egy új folyót teremtettek. A mesterségesen létesített gátakon kívülre rekedt egykori vadvizek világa kultúrtájjá szelídült. A folyó és a gátak között, az úgynevezett hullámtéren egy új, sajátságosan Tisza-menti táj született. 

Mártély 1928 óta ismert, mint üdülőhely. Meleg nyári hétvégeken 2000 - 2500 fõ fordul meg a Mártélyi holtág strandjának környékén. A 2005. novemberében avatta fel a hódmezővásárhelyi önkormányzat az "Ártári tanösvényt", amely a mártélyi holtág természeti értékeit, a terület északi "korhány" elnevezésű részterületét mutatja be egy izgalmas séta során.

 

A képzőművészek kedvelt alkotóhelye, a tájképileg is megkapó mártélyi Tisza-part, már jó ideje kedvelt helye a festőknek is. A Hódmezővásárhelyi Művésztelepről gyakran járt ide Tornyai János, Endre Béla, Kohán György. Több évtizede nyári képzőművész alkotótábor is működik a vízparton.A Tisza egykori árterét az 1846-ban megkezdett folyószabályozás a töredékére zsugorította. 

A körtvélyesi és az ányási kanyar átmetszésével két holtág keletkezett. A morotvákkal bezárt szigetek, mélyfekvésű ártéri erdők, rétek buja növényzete gazdag állatvilágnak nyújt menedéket. A tájvédelmi körzet nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Tízezernyi vadlúd és vadréce jelenik meg árvízkor és télen a be nem fagyó folyószakaszon. Nyárvégi és őszi látványosság a feketególyák és a kócsagok vonulása. 

A mártélyi holtág kedvelt üdülőterület, ahol szabadstrand, kemping, csónakkölcsönző, éttermek, lovaglási lehetőség is van.
Mártély kiemelkedő szórakoztató rendezvénye, a minden év augusztus első hétvégéjén megrendezésre kerülő háromnapos kulturális fesztivál, a Mártélyi Kavalkád. A faluból közvetlen autóbuszjáratok indulnak Hódmezővásárhelyre és Szegedre, Hódmezővásárhelyre.

A védett területen két holtág található: az Ányási és a Körtvélyesi holtág. A holtágak a megmaradt fokokon még itt-ott ma is kapcsolatban állnak az élő Tiszával, de már bizonyos részeik feltöltődtek, eutrofizálódtak. A folyó ezen szakaszán az évenkénti 2-3 áradás jellemző, a március-áprilisi tavaszi, és a május-júniusi zöldár. E mellett az utóbbi években rendszeres karácsonyi-újévi árhullám is. Az áradás levonulása után a kubikgödrökben, a rétek mélyedéseiben hónapokig ott maradnak a pangó vizek, néha megvárva a következő kiöntést is.

Képtalálat a következőre: „A MÁRTÉLYI TANÖSVÉNY”

A nyolc állomással rendelkező tanösvény 2.6 km hósszú, és a holtág kialakulásán túl megismertet az árvízi védekezéssel, valamint az árterek élővilágával. Ez a tanösvény a mártélyi üdülő telep parkolójából indul, ahol parkolási lehetőség is van. 

Növény,-és állatvilága

A táj 60 %-át természetes, de főleg telepített facsoportok, erdők borítják. A 80-100 éves nyarasok és füzesek a folyószabályozások korából valók. Az árvízvédelmi töltésekkel párhuzamosan futó öreg fűz-nyár galériaerdők látszatra természetszerűnek hatnak, de azokat zömmel a töltések megépítése után telepítették. Megőrzésük mégis fontos. Nem csak tájképi szempontból, hanem azért is mert sok odúlakó állatnak, madaraknak, denevéreknek adnak otthont. A változatos korú fehérfűz, nyár, kőris illetve kocsányos tölgy erdők igen gazdag élővilágot rejtenek. 

Az elmocsarasodó holtágakban, kubikgödrökben virágzik a rence (Utricularia vulgaris), a rucaöröm (Salvinia natans), a sulyom (Trapa natans) és a vízidara (Wolffia arrhiza.) 
A vízben igen gazdag a halfauna is. Eddig 36 halfaj előfordulása bizonyított, melyek közül a sima- és a vágótok (Acipenser nudiventris, A. güldenstaedti colchicus) , a lápi póc (Umbra krameri), a vágó csík (Cobitis taenia), a lápos vizekből ismert réti csík (Misgurnis fossilis), a magyar- és német bucó (Zingel zingel, Z. streber) érdemel külön is említést.

Természetesen a horgászok számára nem ezek a védett és ritka fajok jelentik a vonzerőt, hanem a méretes pontyok, csukák, süllők és a hatalmas lesőharcsák. A halak és a vízi rovarok mellett a hüllők és kétéltűek jelentik a fő élelemforrást azoknak a madártömegeknek, amelyek miatt a 1979-ben a tájvédelmi körzet felkerült a Ramsari Egyezmény listájára. Eddig összesen 254 madárfaj jelenlétét sikerült kimutatni a területről, melyből 112 faj költött is. 

A buja ártéri növényzetben talál fészkelő helyet magának a fülemüle (Luscinia megarhynchos), a zöldike (Carduelis chloris), vagy barátposzáta (Sylvia articapilla) és a városokból is jól ismert feketerigó (Turdus merula) is. A természetközeli öreg erdők madárvilág is igen sokszínű. Az odvas fák üregeiben költ a macskabagoly (Strix aluco). A húszméteres magasságot is meghaladó lombkoronában valamikor költött a rétisas (Haliaetus albicilla) is, viszont ma is költ a barna kánya (Milvus migrans) és a fekete gólya (Ciconia nigra). A tavaszi áradások során az elöntött réteken tömegével jelennek meg a vonuló récék. A vízszint csökkenésével jön el a gémek és a gólyák ideje. A visszamaradó vizekben nagy csapatokban keresik a halat a gázlómadarak: nagy kócsagok (Egretta alba), kanalasgémek (Platalea leucorodia), szürke gémek (Ardea cinerea), kis kócsagok (Egretta garzetta), bakcsók (Nycticorax nycticorax). 

A nyár beköszöntével sem szűnik meg a nyüzsgés a holtágak partján és a kubikokban. A közeli Sas-ér gémtelepének lakói ide járnak táplálékért. Természetesen a halban gazdag vizeken jól érzik magukat a vidrák (Lutra lutra) is. Kora reggel gyakran látni lábnyomait az iszapban, vagy vacsorája maradékát, a halcsontvázat a parton.

knp.nemzetipark.gov.hu


Kategória: Túraútvonalak

A Bodrogzug meglehetősen vadregényes, a környezetétől folyókkal, csatornákkal,
erekkel elzárt terület, megközelíteni közúton és vasúton csak
a külső határait lehet. Részét képezi a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetnek,
tehát természetvédelmi oltalom alatt álló terület.

Kategória: Túraútvonalak

Legismertebb morotvatavaink a Tisza mentén a tiszaluci, a mártélyi és a cibakházi Holt-Tisza.

Kategória: Túraútvonalak

A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, 1999 óta az UNESCO Világörökség része, melynek szigorúan védett része a Tiszavalki- medencében található Tisza-tavi Madárrezervátum, amely vezető kíséretében látogatható.