Vízföldrajz
A Kiskörei Vízlépcső Kisköre község határában, a Tisza torkolatától 403,2 km-re, a jobb parton létesített 1,8 km hosszú átvágásban épült 1967 és 1973 között. A létesítményt 1973. május 16-án helyezték üzembe.
A Tisza-tó hazánk második legnagyobb, de egyben legfiatalabb tava, eredeti nevén a Kiskörei-víztározó, amely a Kiskörei vízlépcső által biztosított duzzasztás hatására jött létre.
A Kiskörei Vízlépcső, Kisköre község határában, a Tisza torkolatától 403,2 km-re, a jobb parton létesített 1,8 km hosszú átvágásban épült, 1967 és 1973 között. A létesítményt 1973. május 16-án helyezték üzembe (Vízügyi Közlemények, 1973).
A Kiskörei Vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásában, Kisköre község határában épült meg.
A megépítésének energetikai, öntözési és árvízvédelmi szempontokat vettek figyelembe.
A vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték.
Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el.
A három főműtárgyat a hullámtérben, árvízi körtöltéssel védett közös munkagödörben építették meg.
A vízerőmű épületrészébe épített négy vízszintes tengelyű csőturbina újszerű megoldást jelentett Magyarországon.
A kisesésű folyami vízerőműveknél alkalmazott függőleges tengelyelrendezéssel szemben előnyt jelentett az építési méretek fajlagos csökkenése és a kedvezőbb hatásfok elérése.
Az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki vízlépcsővel és a hozzájuk tartozó főcsatornákkal együtt Európa egyik legnagyobb vízgazdálkodási rendszerét alkotják, a Tisza-Körös Völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási rendszert.
A vízlépcső működtetése több célt is szolgál, lehetőséget ad a folyót érő szennyeződések koncentrációjának csökkentésére, a víztározás, öntözési és ipari vízigények vízellátására, energiatermelésre, a hajóút fenntartására, valamint üdülési és sportolási lehetőségek biztosítására.
A vízlépcső feletti hullámtéren helyezkedik el a Tisza-tó.
A tervezés időszakában a Kiskörei Vízlépcső létesítésének céljai sorában többek között szerepelt, hogy évente 103000 MWh villamos energiát termeljen.
Ezt az értéket eddig összesen tizennégy évben sikerült elérni. Az energiatermelő blokkok 1974. évben történt üzembehelyezését követő több mint 40 év alatt a vízerőmű éves villamos energia termelése átlagban meghaladta a 93.000 MWh-át.
A tervezett értéktől való eltérés alapvető oka az, hogy a tervezett duzzasztási szint helyett 1,90 méterrel kisebb értékre történik a Tisza-tó feltöltése nyári időszakban. Ez az adottság döntő mértékben meghatározza a folytonosan megújuló vízenergia kihasználási lehetőségeit a Kiskörei Vízerőműben. Termelés szempontjából a maximumot a 2014-es év jelentette 147.529 MWh, míg a minimumot az 1980-as esztendő 39.038 MWh energia termelésével.
Kedvezőtlenül hat a termelésre az évente változó árvizes napok száma is. Átlagosan évente 61 nap termeléskiesést tervezünk. Az elmúlt évek során árvíz miatt 1980-ban kellett a vízturbináknak a legtöbb napot állni. Abban az évben 187 napon keresztül nem lehetett villamos energiát termelni. Tíz év múlva, illetve 2012-ben és 2014 –ben pedig az év minden napján lehetett üzemeltetni a blokkokat.
A Kiskörei Vízerőmű látogatása a duzzasztómű, hajózsilip, valamint a terepasztal kiállítás megtekintését nem teszi lehetővé, ezek ügyintézését a Közép - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége (06 36 558-310) végzi.
A Kiskörei Vízerőmű június 1. és augusztus 31. közötti időszakban, minden szerdai napon előzetes bejelentkezés nélkül látogatható. A látogatás ezeken a napokon 11 órakor kezdődik.
Forrás: http://kirandulastervezo.hu/celpont/kiskore/kiskorei-vizlepcso,
https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=45,
http://kiskore.hu/latogatoinknak/latnivalok/a-tisza-to
Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.
A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300
km².
A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.
