Látnivalók
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
A 33 méter hosszú híd, a 34-es utat is kereszezi egy darabon. Akár vízen megközelítve, akár biciklivel kiváló kirándulási pont lehet. De horgászoknak is alkalmas helyet biztosít.
A Horthy család még a XIX.század végén vásárolta meg a Halassy kúriaként nyilvántartott kastélyt Kenderesen. Miután Horthy Miklóst (aki egyébként itt is született) kormányzóvá választották az itteni kastélyt nyári lakként használták.
1934 és 1935 között súlyos aszály pusztított a magyar alföldön, így Horthy Miklós birtokain is, ahol még a halastavak is kiszáradtak. Az aszályos évek az öntözés fejlesztését elodázhatatlanná tették.
A kormány oldaláról is szükségessé vált, hogy sürgessék a tervek elészültét, valamint azok megvalósításának törvényi és költségvetési biztosítását.
1937-ben az öntözésekre 15 évre minimum évi 4 millió pengőt rendelt, valamint az Öntözésügyi Hivatal felállítását, amelynek az élére Horthy Kállay Miklóst, korábbi földművelésügyi minisztert, elismert mezőgazdasági szakembert, tiszántúli nagybirtokost nevezte ki.
Így épült meg a békésszentandrási és tiszalöki vízlépcső, a Keleti- és Nyugati-főcsatorna, a békési, tiszafüredi és hódmezővásárhelyi szivattyútelepek a hozzájuk tartozó öntözőhálózatokkal együtt.
Döntés született a Tiszaörvényről induló és a Horthy Miklós birtokán át Kenderesig tartó szivattyútelep és a hozzájuk tartozó öntözőcsatorna-hálózat kiépítéséről is. Ez Magyarország első gépiesített öntözőrendszere, mely a legnagyobb is volt a maga idejében
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.
A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.
Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.
