A felnőttképzések rendkívül népszerűek az ország egész területén. Sokan keresnek rövid idő alatt elvégezhető, szakmát adó tanfolyamokat. A felnőttképzők azonban már csak december 31-ig indíthatnak OKJ-s képzéseket.
A TanfolyamOKJ.hu OKJ képzéseket közvetítő portál összegyűjtötte a legnépszerűbb, a Tisza partján is elérhető tanfolyamokat.
Egyre gyorsabban bővül a vízitúrázók száma. Míg régen a kajak- és kenu túrák voltak a legnépszerűbbek, ma már sokan választják a SUP deszkát a hazai vizek felfedezésére. A hagyományos vitorlázás mellett pedig egyre több elektromos hajót találunk a folyókon, tavakon. Mire érdemes figyelni, ha még nem vagyunk annyira tapasztalt vízi kalandorok?
Napjainkban már ipari műemlékként tartják számon a Horthy Miklósról elnevezett függőcsatornát, idegen nevén aquadukt-ot.
Tisza menti titkok világába vezet minket Dér Zoltán Örvénysodró című modern ifjúsági regényében, amelyet a jugoszláviai magyar író 1975-ben írt. Elsősorban ifjúsági regény, de felnőttek számára is élvezetes és tanulságos olvasmány.
Móriczéknak Csécsén három házuk volt. Az író részletesen beszámol erről abban a levélben, amelyet 1928-ban írt Orosz Kálmán akkori csécsei lelkésznek. Eszerint a milotai faluvégen volt az országút és egy mezei út találkozásánál az a ház, ahol született.
A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.
Tiszaörvényben néhány méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquaduktot építettek még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt.
Az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot bezsebelő fehér tündérrózsa (35 százalék) és az apró nőszirom (29 százalék) előtt.
Hazánkban a kunhalmok és földvárak megőrzésének fontosságára a honismereti kutatók, régészek, természetkedvelők már a XIX. század végétől mind határozottabban ráirányították a a figyelmet.
A kastélyt 1789-ben építette Borbély Sándor földesúr, klasszicizáló későibarokk stílusban. A kastélyban a Borbély családnál, jelentős kulturális és irodalmi élet zajlott, vendég volt a háznál Csokonai Vitéz Mihály is.
Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra.
Akiket vonzanak a kuriózumok, azok számára Szeged és környéke remek úti cél, mert a térség számos rejtett kincset, ámulatba ejtő épületet, megismerésre váró történetet tartogat. Fedezze fel Makovecz Imre keze nyomát Makó tíz középületén, csodálja meg Európa negyedik legnagyobb zsinagógájának szépségét Szegeden, vízitúrázzon a Tisza festői holtágaiban, kerüljön közel az ártéri erdő lakóihoz a makói lombkorona sétányon, és barátkozzon kiscsikókkal a patinás Mezőhegyesen!
Egy nyaraló kialakításánál nagyon fontos, hogy pontosan megfogalmazódjon a cél. Vannak akik viszonylag ritkán használják a nyaralójukat, vannak akik kifejezetten nomádabb körülményeket szeretnének ott megélni …
Június elején nyitott meg az algyői szabadstrand. A strandot az önkormányzat saját forrásból alakította ki, az erre elkülönített 10 millió forintból eddig 9-et fel is használtak.
A Bodrogzug meglehetősen vadregényes, a környezetétől folyókkal, csatornákkal,
erekkel elzárt terület, megközelíteni közúton és vasúton csak
a külső határait lehet. Részét képezi a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetnek,
tehát természetvédelmi oltalom alatt álló terület.
A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza bal partján a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzettel átellenben fekszik. Az 1971- ben alapított tájvédelmi körzet területe 2260 hektár. Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát és hasznosítását is döntően befolyásolja.
Valószínűleg nem sokan hallottak róla, hogy a tiszasülyi földek mélyén olyan természeti kincsre bukkantak a 19. század végén, amely az egész kontinensen hírnévre tett szert és messziről idevonzotta a gyógyulni vágyókat.
A Tisza-tó teljes területe 127,7 km², melyből vízfelület 104,400 km², szárazulat, sziget 23,300
km².
Május 4-5-én megszakításokkal, erős lehűlés nyomán 10-25 mm csapadék hullott a folyók
vízgyűjtőjén. Május 8-10-e között főleg a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyűjtőjében esett
30-40 mm eső átáztatta a felszínt, feltöltötte a folyómedreket.
Hermann Ottó a halászatot és a nomád állattartást tekinti a két legősibb magyar foglalkozásnak. Már az Árpád-korban is voltak a fokgazdálkodáshoz kapcsolódó mesterségek: a gyűjtögető pákászok, mocsárban halászó csíkászok, magányosan tevékenykedő halászok és vadászok.
Kezdődik a fiókaszezon, ezért készültünk egy kis segítséggel, hogy mindenki könnyebben el tudja dönteni, mit is kell tennie egy madárfióka megtalálása esetén.
Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
A magyar népmesék közül számos történetben elevenedik meg a Tisza, mint helyszín, vagy mint a mese egyik motívuma. Ebből válogattunk most néhányat össze.
A Pallavicini kastélynak mondott épület, igazán csak a szóbeszéd kapcsán kapta meg a kastély kinevezést. Elsősorban az uradalmi ügyintéző otthona és irodája volt. Szó ami szó, az őrgrófnak is volt itt néhány helysége,sőt a vadászkastély kifejezés is elterjedt az épületet illetőleg.
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
Az 1848/49-es forradalom és szabadsághgarc a magyar történelem talán legfontosabb eseménysorozata volt, hiszen először mutatkozott meg markánsan népünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége. Olyan hősök és hazafiak küzdöttek a szabad, önrendelkező, új Magyarországért, mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor vagy Damjanich János. Harcuk 1849 tavaszán győzelmet aratott Ausztria felett. A küzdelem mégis vereséggel zárult mégpedig az orosz beavatkozással kialakuló túlerő miatt.
Legismertebb morotvatavaink a Tisza mentén a tiszaluci, a mártélyi és a cibakházi Holt-Tisza.
A kissé elhanyagolt kastély ma elég lehangoló látványt nyújt, át lett adva az enyészetnek pedig fénykorában impozáns épületnek számított.
„Zúg a Volga, sír a Volga, súlyos gálya reng a habján…”-hangzik az ismerős nóta. De nemcsak a Volgán volt hajóvontatás, hanem hazai folyóinkon, így a Tiszán is. A nehéz hajókat a víz sodrása elvitte a folyón lefelé, de a folyás irányával szemben már vontatni kellett.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság
Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Azóta minden
év február 25-én tartják országszerte – és tartjuk most mi is – a megemlékezést annak
emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon
jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.
Szatmárcsekére minden magyarnak érdemes életében legalább egyszer ellátogatnia, ott született ugyanis minden magyar egyetemes imája, a Himnusz és ott nyugszik szerzője, Kölcsey Ferenc.
Már Hunyadi Mátyás és III. Iván cár uralkodása óta nyomon követhetőek a a magyar-orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a tokaji bor tekintetében is.
Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
1986-ban a Rakonczay Zoltán vezette Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalban (OKTH) döntés született, hogy a leg-leg pontokat megjelölik hazánkban, összesen hét helyszínen.
Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából. A budai Várban szentmisét, koszorúzást tartanak, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban - amely a hétvégén ingyenesen látogatható - többek között második világháborús haditechnikai eszközök is megtekinthetők.
Dogály (Büdi) D. János és Konstantin 1792-ben címeres nemes levelet nyertek I. Ferenc királytól. A család Bűd község 5/6-át birtokolta. A Dogály-vagy Korniss-kúria épületét a Dogály testvérek építették a XIX. Században. A kúriát Korniss Ferenc bővítette kastéllyá.
Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
A hafajok leírásához segítségül szolgált Zabos Gézának a Horgászoknak a Tiszáról (1983, Mezőgazdasági Kiadó)című könyvét. Ezzel is tiszelegve a Tisza egyik legnagyobb szerelmese, és ismerője előtt.
A Lónyay-főcsatorna Berkeszről kiindulva gyűjti össze a Nyírség vizeit, és Gávavencsellő alatt vezeti a Tiszába. Az építését 135 évvel ezelőtt, 1882. novemberében fejezték be. A története szerves részét képezi a Nyírvíz Szabályozó Társulat, valamint a Felsőszabolcsi -Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat sikeres együttműködésének.
Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek valamikor a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben.
Gondolkoztál már azon, hogy milyen színű is a víz? Vagy elfogadod azt az elméletet, hogy a víz színtelen, szagtalan?!
A „legmagyarabb folyót”, a Tiszát, annak alakulását számos legenda övezi,eredetének történetét sokféleképpen meséli a partját lakó nép.
Ebből olvashatunk néhányat cikkünben.
A tiszaeszlári községi önkormányzat képviselõ-testülete 2002 évben helyi védettség alá helyezte a bashalmi kápolnát és a Pongráczkastélyt, valamint a volt gazdatiszti lakást.A bashalmi Római katolikus kápolna 1893-ban épült meg, a leírások szerint egy korábban itt állott fatemplom helyén. A kápolna igen szép helyen, egy magaslaton van eredeti formája ma is megvan. Idegenek is elismeréssel szólnak a kápolna fenntartására, csinosítására, eredeti formájának megõrzése érdekében történõ lakossági törekvésekrõl.
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá – államnyelvvé – tévő törvényt.
A sügér az édesvízi halak egyik legszebbike és legagresszívabb ragadozója.
A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.
A török hódítás megszűnte utáni békésebb 18. század gazdasági fejlődése tűzte először napirendre a hazai vízimunkák kérdését. Úgy is mondhatnánk, hogy a Rákóczi-szabadságharc után berendezkedő Habsburg-kormányzat az ország politikai rendezése után a természeti viszonyok rendezését helyezte előtérbe. Nem véletlenül, hiszen a közel két évszázados háborúskodás következtében az ország jelentős része elnéptelenedett, s a már korábban megszelídített kultúrtáj is elvadult.
"Jelszó lett a Tisza kanyargásán, hogy:
- Mit kínlódsz vele, mit kínlódsz vele."
1849. október 6-án - szándékosan a bécsi forradalom és Latour halálának első évfordulóján - Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet. Mártírhaláluk azóta jelképpé vált.
Tiszadada nevezetességei közé tartozik a Zathureczkyek kúriája, mely 1831-ben épült klasszicista stílusban.
A Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélya a vízitúrázók és fürdőzők kedvelt felső-Tisza-parti falujában, Tuzséron áll.
A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László, jelenlegi barokk formáját fia, ifj. Lónyay László alakította ki, amikor az épületet két sarokszobával és árkádos tornáccal kitoldatta. A hátsó két sarokszobát a 18. század utolsó harmadában építették hozzá. Ekkor épült a gazdasági épületek egy része is, amelyek a XIX. század végére körülhatárolták a kastélyudvart.
Az emberek letelepedésük óta együtt élnek a tiszai árvizekkel. A középkori árvizekről gyakran tanúskodnak a birtokperek során lefolytatott határbejárások.
A Svájcból, Bázelből származó német família tagja, Hartl Ede az ácsmesterségtől az építészmesterségen át jutott el a földbérlői státuszig, majd a legrangosabb társadalmi címig.
A Tiszakürti Arborétum története a XIX. század közepén kezdődött. Az akkor 17 ha-os területre mely addig ártéri erdőként funkcionált és gondozott parkot álmodtak meg tulajdonosai.
A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, 1999 óta az UNESCO Világörökség része, melynek szigorúan védett része a Tiszavalki- medencében található Tisza-tavi Madárrezervátum, amely vezető kíséretében látogatható.
A Tiszaigari Arborétum Tisza- tó közelében található, története 1867-ig vezethető vissza, amikor Széky Péter sétakert építésbe kezdett. Az akkor két hektáros terület 1958-ig lépésenként 20 hektárosra bővítették az év mindennapján látogatható.
Egészen 1876-ig létezett egy kis falu a Tisza-tónál, amit a hirtelen lezúduló jeges ár elpusztított és mára már csupán néhány téglafal és egy kereszt jelzi, hogy ott valamikor település volt.
A Science Hotel**** Szeged egyik legújabb szállodája és az egyetlen design és koncepció hotel a városban. Ha unja a szokványos, szép, de egy „kicsit semmilyen” szállodákat, akkor ebben a hotelben meg fogja találni, amit keres. Ide belépve meglesz az a bizonyos „Wow” ...
Számos recept létezik a harcsapaprikásra, ahogy számos köret is ismert mellé. Ezekből mutatunk be egy garantáltan bevált receptet.
A Gőry Étterem Szegeden kellemes, családias belső környezettel és kényelemmel várja kedves vendégeit.
A Foka ÖkoKikötő a Tisza és a Maros folyók és azok árterei természeti értékein keresztül képes egyedi, személyre szabott, maradandó élményt, tartalmas időtöltést és teljes körű feltöltődést biztosítani akár szellemi, akár, fizikai felfrissülésre vágyunk.
Szolnoknál a Tisza-medrében 2003 nyarán találtak hídmaradványokat, amelyeket azóta beazonosítottak és kiderült, hogy ez volt minden idők legelső hídja a Tisza folyón.
2016 októberében került bemutatásra Sopsits Árpád filmje A martfűi rém, amely azóta már több díjat is megnyert.
Magyarország egyik nagy büszkesége, a Szőke Tisza II, amelyet 1917-ben bocsátották először vízre.
Útjaink legköltségesebb, legsebezhetőbb pontjai a hidak, amelyek vízfolyásokon, természetes és mesterséges akadályokon ívelnek át, illetve lehetővé teszik korszerű csomópontok, autópályák kialakítását.
Magyarországon látható Európa egyedülálló látványossága a tiszavirágzás, ami nemcsak a fényképészeket, hanem a képzőművészeket is megihlette.
Az első nyári napokban megfigyelhető páratlan látványosság igazi „hungarikumnak” számít.
Június közepén évről évre virágba borul a Tisza. A folyó felett alkonyatkor jelennek meg az első kérészek, majd néhány perc múlva Európa leglátványosabb kérész rajzását láthatjuk. Számunkra ez rendszeres program, ám a kontinensen ez igazi kuriózumnak számít, hiszen ez a jelenség máshol nem látható.
Cikkünkben összegyűjtöttük a nagyobb Tisza menti települések testvérvárosait.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Így a húsvéthoz hasonlóan ez is mozgó ünnep.
Állatok közül elsősorban a halakról és madarakról rendelkezünk rengeteg információval. Az egyéb gerinces csoportokról kevesebbet tudunk.
A Tisza-tó változatos élőhelyeinek, mozaikosságának köszönhetően igen gazdag élővilág alakult ki.
Rákóczifalva községtől délre a Vásárhelyi-terv részeként töltésáthelyezésre került sor, melynek során a rákóczifalvi Bivaly-tótól (ma mezőgazdasági művelés alatt álló, egykori holtág) délre eső tiszai árteret kiszélesítették, és közvetlenül a hullámtérhez kapcsolták.
Wass Albert Tavak könyve című könyvének kilenc meséjéből az első mesét tartalmazza cikkünk, melyben arról lesz szó, hogy miképpen teremtette meg a Jóisten a tavakat s
azokat a népeket, akik a tavakat lakják, továbbá szó lesz a Tókirályról, aki nagyon
öreg és hosszú hínárszakálla van és így illendő, hogy róla beszéljünk először. Szó
lesz továbbá Szilléről, a tündérről és még sok minden másról, ahogy az majd a
mese során szépen kiderül.
A Dóm tér 12000m2 szabályos négyszög alakú területe akkora, mint a velencei Szent Márk tér.
Bizonyára sokan emlékeznek még a híressé vált Szalacsi Sándor riportjára.
Ebben a cikkünkben Nemere Ilona A Tiszai halászlé ...és egyéb halétkek című szakácskönyvéből ismerhetjük meg a rácponty elkészítésének egyik módját
"Mikor a gyarmati (Fehérgyarmat) halastavon cserélik a vizet, a Túron leengedik a zsilipet. Ilyenkor barátaimmal tűz mellett sokszor éjszakákon át kint tanyázunk a Tisza-parton, mert ilyenkor fogjuk a legtöbb halat a leapadt, sekély vízben. "
Az általában rusnya küllemű természetfölötti lények a tiszai halászok és fürdőzők életére pályáztak.
Túristvándi egyik főnevezetessége a ma már országszerte ismert, sok bel-és külföldi látogatót vonzó vízimalom.Arról a malomról, melyet a Váradi Regestrum említ az 1181-i hartárjárás alkalmából, nem állapítható meg, hogy vízimalom lett volna, csak a molnár nevét, Eleus /Illés/ tudjuk. Lehetett száraz, kerengő malom, de lehetett vízimalom is. Mindenesetre fontos szerepet tölthetett be, hogy a vagyontárgyak közé felvették. A Kende levéltári anyag 1315-ből már vízimalmot említ./6./. Ha már említette, akkor az is való, hogy nem 1315-ben építették, hanem előbb, mert bár faanyag bőven volt a Túr mindkét partján elterülő hatalmas erdőségben, mégis egy vízimalmot egy év alatt felépíteni nem lehetett.
Nagyarban, egy Tisza-parti kistelepülésen található ez a 19. századi klasszicista kastély.
Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
Az Alsóváros és a Tisza közt fekvő erdős területet hívják a szegediek Boszorkányszigetnek.
A fiatalság tavaszi örömünnepe május elseje, a májusfa állításának ideje.A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A XV. századtól kezdõdõen szólnak forrásaink májusfa állításáról, az idegen eredetű szokás azonban bizonyosan régebbi.
A Tisza-tavi Bakancslista egy olyan kiadvány, ami a Tisza-tó és Tiszafüred felfedezéséhez nyújt segítséget.
Cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
A Tisza-tavi Bakancslista egy olyan kiadvány, ami a Tisza-tó és Tiszafüred felfedezéséhez nyújt segítséget.
"A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."
Nagyon sok, szkíta és hun őseinktől megörökölt rege él tovább népmeséinkben, helyi történetekben. Az egyik Csörsz király hatalmas vállalkozását örökítette meg.
A Mátyás király idején elterjedő késő gótikus udvari művészet egyik legszebb emlékcsoportja a kolozsvári Farkas utcai templom mellett a szeged-alsóvárosi templom. Következő cikkünk a szegedi templomot mutatja be.
Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
A húsvéthétfőt régen vízbevetőhétfőnek, vízbehányóhétfőnek is nevezték.
A böjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart.
Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak.
Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakra menni és abban megmártózni. Aki ezen a napon folyóvízben megmosakodott az egész évben szerencsésnek mondható volt - így szól a a hiedelem.
A 17-18.században a Habsburg uralkodóház támogatását élvező katolikus egyház sikerrel szorítja vissza a protestánsokat, akiket a templom- főleg kő-, illetve téglatemplom - építésében különböző rendeletek akadályoznak.
„Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát – társainak közös tanácsa szerint is – összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből. Ezt most Szabolcs várának hívják."
Festői környezetben a Tisza egyik ártéri dombján, egy XVI. századi Loire menti kastély díszeleg.
Petőfi Sándor 1846 nyarán költőbarátja, a későbbi márciusi ifjú, Obernyik Károly biztatására Szatmár megyei körútra indult. Feltehetően őáltala ismerkedett meg közelebbről a majdan a Himnusz költőjének sírját is felkereső Petőfi a (szatmár) csekei Kende Lajossal, illetve Luby Zsigmonddal, Kende Lajos nagyari unokatestvérével. Petőfi Sándor és Luby Zsigmond között azonnal barátság szövődött.
Két múzeum egy intézmény: a Tokaji Múzeum és a Világörökségi Bormúzeum.
Tokaj város sokszínű kulturális életének sarokköve a Tokaji Múzeum. A Világörökségi Bormúzeummal kiegészülve pedig egyedülálló látványosság.
Csongrádon régen azt meséltek, hogy a Tiszában hableányok úszkálnak (sellők), kiknek kibontott, hosszú hajuk és deréktól lefelé haltestük volt.
Az ún. putrisi (külvárosi) cigányok régen még folklór szinten éltek, s így komolyan vették létüket. Tréfás kedvű tiszai emberek ráértükben vissza is éltek hiszékenységükkel, e városszéli negyedben nagy hangon kiabálni kezdték: – A halászok kifogtak egy hableányt a Tiszából, a gátról mindenki megláthatja!... Kisvártatva kíváncsi tömeg lepte el a gátat, mely hosszas várakozás után csalódottan oszlott szét. A „kikiáltók“ addigra már sehol nem voltak.
Attila, Isten ostora, a hunok világhódító fejedelme hadi sikerei csúcsán, 453-ban halt meg, halálának körülményei ma is ellentmondásosnak számítanak. Egyesek azt tartják, hogy nászéjszakáján eleredt az orra vére, és visszafolyt a torkára, mág mások szerint germán felesége végzett vele, méghozzá a fülébe cseppentett méreg segítségével
A Tisza folyó nemzeti értékmentő, miként például a – Tiszán innen, Dunán túl... kezdetű népies műdalunk is megfogalmazza. Az Alföld tengelyében kanyargó folyó egyúttal központi tájékozódásul is szolgál: élő tájnév is például a Tiszáninnen, Tiszántúl, továbbá a Tisza-mente, a négy (szatmári, beregi, szabolcsi, ungi) Tiszahát, stb. A korábbi Tisza-zugot utóbb a Körös-zug elnevezés váltotta fel.
Kedves folyónk nevét egykor bevásárlóközpont is őrizte Szegeden.
Ha szolnoki kirándulást tervezel és szeretnéd a környéket is bebarangolni, akkor a következő látnivalókat érdemes megtekintened.
Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
A következőkben a halak és rákok kifogásának régebben használt, jól bevált módszereit nézzük meg.
Ahhoz, hogy a halakból finom ételeket főzhessünk, fontos előkészületi munkákat kell végrehajtanunk. Cikkünben ennek járunk utána Nemere Ilona A Tiszai halászlé ...és egyéb halétkek című szakácskönyvét alapul véve.
A csongrádiakat mindig szoros kapcsolat fűzte a Tiszához. Hajdan a folyó biztosította táplálékukat, megélhetésüket, építőanyagot házaik építéséhez. A történelem során védelmet és menedéket nyújtott a környék lakóinak. Az itt élők fő megélhetési formája hosszú évtizedeken keresztül a halászat volt. Halászcsaládok, mondhatni halászdinasztiák lakták a mai Belvárost. Ez a terület halászfalu névvel vonult be a köztudatba.
Ebben a cikkünkben Nemere Ilona A Tiszai halászlé ...és egyéb halétkek című szakácskönyvéből ismerhetjük meg a Tisza menti halászlé bográcsban való elkészítésének egyik módját
Kedvelt üdülőhelye a magyaroknak, de vajon mennyit tudunk a kialakításáról, vízföldrajzáról.
Cikkünkben ennek járunk utána.
Ebben a cikksorozatunkban a Tisza-völgy halairól számolunk be a viselkedés-élettani ismeretek figyelembevételével.
A Tisza–Körös-zugi gyalogtúra-útvonal hat állomásból áll.
A Köröst, a Tiszát és több holtágat érintő útvonal legnagyobb pihenőhelyét Mámaiholtág mellett, mintegy 2 hektáros területen építették meg.
Helyet kapott egy 12 méter magas kilátótorony is, mellette pedig egy 50 négyzetméteres szociális blokk szolgálja majd az idelátogatók kényelmét.
Cikksorozatunkban folytatjuk a népművészeti örökségek feltárását a Tisza mentén.
„Amikor még bukfencesen vidám élőlények
éltek nagy számban a víztükör alatt, ez a kedves víz kiszámíthatatlansága
okán a női nemhez tartozott. Hiszen olykor,
mint egy szűz kislány, mindent megtagadott, máskor adakozóvá
vált, mint egy telt vágyú és erejű asszony. Mostanában
azonban szennyes ruhájú, kizsarolt és meggyötört utcalányként
támolyog a partjai között."
A viza, vagy másik nevén őrhal, a tokhalak óriása, mert elérheti akár a 9 m-es hosszúságot és a 14 mázsás súlyt.
A vizának rövid, háromszögletes ormánya, szalagszerű, lapos bajuszszálai, középen kissé beöblösödött felsőajka és középen megszakított alsóajka van.
Tekintélyes méretével az egyik létező leghatalmasabb lény a Föld folyóvizeiben.
A magyar nyelv szótára 1870-ben így írja le a pákászt :
A Tisza melléki Sárréten, pákászoknak nevezték azokat az embereket, kik folytonosan a rétből éltek.A pákász se nem vet, se nem szánt, se napszámba nem jár, hanem a kész után "nyúl", vagyis: pákászkodik.
A 19. századi folyó szabályozás során Nagykörű alatt olyan kanyarulat alakult ki, amely a település alatt lévő partot építette.
Ez az aranyló homokú part, ma a Közép Tisza szakasz egyik legnagyobb homokstrandja mára a nyári felejthetetlen körűi élmények egyike. A Tisza hűs vize, a homokos part, melyen olyan jó sütkérezni, az árnyékot adó faóriások mind-mind e strand különlegessége.
Tiszafüred a Közép-Tiszavidék egyik legjelentősebb, több évszázados múltra visszatekintő fazekas központja.
Országos hírnevét a 19. században virág- és madárdíszes edényeivel alapozta meg. Cikkünkben megnézzük,milyen mesterek munkáival találkozhatunk,ha Tiszafüredre látogatunk.
Csóka-e az ismert mondókában szereplő madár? Cikkünben ennek járunk utána.
A vízállás a vízfolyás adott szelvényében, vagy az állóvíz adott pontjában az adott idő alatt a vízszint helyzete, tetszőlegesen választott, de rögzített pont: a vízmérce „0” pontja felett. Negatív vízállás esetén a „0” pont alatt.
Átlátszóság vagy turbiditás a vizsgált víz csökkent átlátszósága, amelyet szervetlen és szerves eredetű, oldhatatlan és kolloid anyagok vagy mikroorganizmusok okoznak.
Legkedvesebb folyónkat már többen is megfilmesítették. Cikkünkben ezeket vesszük végig.
Ebben a cikkünkben a Tisza folyó könyvekben történő megjelenéseit vesszük sorra.
Ti ismertek még többet?
A Kiskörei Vízlépcső Kisköre község határában, a Tisza torkolatától 403,2 km-re, a jobb parton létesített 1,8 km hosszú átvágásban épült 1967 és 1973 között. A létesítményt 1973. május 16-án helyezték üzembe.
A Mindszenti Tisza-parti szabad strand Csongrád megyében, a Tisza bal partján, a Kurca torkolatánál fekszik, kb. 50 km- re Szegedtől északra, a Hódmezővásárhely-Mártély-Mindszent-Szegvár-Szentes útvonalon.
Az Újszegedi szabadstrand csodálatos környezetben várja látogatóit.
A fürdő árnyas fái tökéletes védelmet jelenthetnek a hőség és az UV-sugárzás ellen. A homokos part és a Tisza Szegedre néző kilátása várja a természetben strandolni vágyókat.
A Mártélyi Természetvédelmi Körzet területén, a Tisza egyik holtágánál található a szabadstrand.
A Tisza és a Körös torkolatánál húzódó 700 méteres homokpart gyönyörű ősfüzessel, ideális fürdőhely az pihenni, és a vízi sportolásra vágyó gyermekek és felnőttek számára.
Szentes Csongrád megyében a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést.
Lakitelek-Tőserdő Kecskeméttől 27 km-re a Kiskunsági Nemzeti Park szélén található. Közel 400 hektáros védett terület.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi síkságon található Tisza-parti település.
A falutól mintegy 1 km-re található a part.Érdekessége, hogy míg eljutunk az üdülőövezetig, át kell kelni a Túr folyón, amelyen a XX. század elején zsilip is épült.
Gergelyiugornya Vásárosnaményhoz tartozik, a Tisza és Szamos folyók összefolyásánál fekszik. Itt kezdődik a Felső-Tisza.
A Tisza bal partján a 617-es folyam kilométernél a komp után található. Nyíregyházától 52 km-re található.
Nyíregyházától 45 km-re található, teljesen kiépült part, mindenki megtalálhatja a számítását itt.
Ibrány a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 25 km távolságra található város.
A Tisza bal partján az 575-ös folyam kilométernél található a szép homokos strand.
Itt a Tisza kiszélesedik, lelassul, megszelídül a kettős kanyarban.
Tiszadob Nyíregyházától 42 km távolságra található. A Tisza holtága található itt.
Egy csipetnyi Ibiza Szolnoktól csak 25km-re
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készített egy összesítést a magyarországi folyók holtágairól.
Ebből a gyűjteményből nézzük meg ebben a cikkünkben a Tisza folyó holtágait és méretüket.
A rakamazi Tiszapart két megye határán található, közelebb Tokajhoz, mint Rakamazhoz.
A tiszalöki szabadstrand Tiszalök és Tiszadada között a Tisza mellett, az új üdülőtelep szomszédságában található.
Nem messze a Tisza szegedi szakaszától, ha egy kis privátságra vágyunk, akkor ezt a helyet nekünk találták ki.
Cikksorozatunkban sorra vesszük a Tisza folyó mentén található hivatalosan működő szabadstradokat és a legfontosabb dolgokat, amiket róluk érdemes tudni.
„Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik vissza.”
A Felső-Tisza vidékének, a Tisza könyökének települése Tiszamogyorós. Fontos állomása a Nemzetközi Tisza-túrának minden év július utolsó hetében.
Üdülőközpont a Felső Tiszán: az éjjel-nappal nyüzsgő Tivadar
Tiszavirágzás -látványos jelenség, melyet népdalba is költöttek.
Nemcsak íróinkat ihlette meg a Tisza szépsége, hanem megannyi népdalban, magyar nótában is megjelennek.
Ha egy felmérést készítenénk a magyar lakosság körében, hogy melyik a "legkedvesebb folyó" bizton állíthatjuk, hogy a Tisza nyerne.
A magyar nép kötődése a Tiszához megkérdőjelezhetetlen.
Sokszor hallani, hogy sokan illegális helyen fürödnek a Tisza-tó partján. De vajon melyik partszakaszon lehet biztonságosan megmártózni a Tisza-tónál és milyen élménnyel gazdagodhatunk, ha ezt választjuk kikapcsolódásul.
Sokszor hasznos lehet utazáskor, ha tudjuk hogy pontosan hol lehetséges komppal közlekedni a Tiszán. Cikkünkben ennek járunk utána.
A Tisza vízgyűjtőjét, a folyók pályáját évmilliók alatt a külső és belső felszínalakító erők, vagyis egyrészről a kéregmozgások és a vulkáni tevékenység, másrészről a víz és a szél alakították mai formájára.
A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították. Az Árpád-korban megtelepült népesség falvainak többsége erdőirtásokon épült a 11-14. században, és a vizek és mocsarak által elzárt területen a középkor óta megmaradt az aprófalvas települések rendszere. Az itt élők évszázadokon át főként állattartással, erdőgazdálkodással, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak. A szántóföldi művelés és gabonatermesztés csak a 19. század utolsó harmadában zajló vízszabályozások után vált számottevővé.
