Növény vagy állat, te mit gondolsz?
A tiszavirág, latinul Palingenia longicauda két párszárnya világosbarna, teste 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel akár 12 cm hosszú is lehet. A nőstények nagyobbak a hímeknél, farksertéik rövidebbek, így gyorsabban képesek repülni. Egy nőstény 7-8000 petét rak a víz felszínére, amelyek lesüllyednek a fenékre, befúrják magukat az agyagos aljzatba, és ott három éven át növekednek, közben 20-szor vedlenek. Az iszapban található szerves hordalékkal táplálkoznak, ők maguk pedig a tiszai halak, békák táplálékai. Amikor növekedésük befejeződik, kirajzanak, előbb a hímek, azután a nőstények röppennek fel. Levetik lárvabőrüket, és megkezdik néhány órás életüket. Ezalatt már nem táplálkoznak, csak párzanak, végül elpusztulnak. A násztánc közben a nőstények lerakják az újabb petéket, s a folyó mélyén elölről kezdődik minden.
Általában június tizedike-huszadika között rajzik a tiszavirág.
„Temető a Tisza mikor kivirágzik”, hangzik a népdal első sora. Egyetlen nap. Emberi léptékkel nem sok, de a kérésznek egy egész élet. Egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul.
A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut.
Eddigre a víz felszíne vastagon borítva van tiszavirág tetemekkel. És ez a csoda csak néhány óráig tart.
Részletesebb leírásért keresd cikkünket, a magazin rovatunkban!
