A márna kizárólag folyóvizekben él. A legutóbbi időkig rendkívül keveset tudtunk életéről, de mint kiderült: eléggé jámbor fajta, nem vándorol úgy, mint azt korábban feltételezték. Ahol életfenntartásához a megfelelő körülményeket megtalálja, sokáig megmarad. Csapatai ott vonulnak, ahol a medret kemény agyag vagy kavicshordalék borítja. Mindenevő hal; legyen élő vagy elhullt állati maradvány vagy éppen növényi eredetű táplálék - a márna megeszi. Akárcsak a ponty, turkálva keresi táplálékát.
Horgászatára a Duna, a Tisza, a Hernád, a Rába és a Szamos a legalkalmasabb. Ezen belül is vannak olyan vízszakaszok, ahol a márna előszeretettel tartózkodik. Ezek a kanálisbefolyók, patakbeömlések és akadók, keresztgátak utáni örvények.
Egyetlen hazai halfajtánk, amelynek az ikrája mérgező!!
Forrás:
Kácsor László: Horgászösvényeken
Gondolat Kiadó, Budapest 1966
