2018.04.06.
Véget ért a tél és a tavasz beköszöntével a vándorló kárókatona csapatok is elhagyták a térségünket. A Tisza-tó halaira így valamelyest kisebb nyomás helyeződik, de mi a helyzet az itt maradt fészkelő kormorán állománnyal?
Korábban két fészkelő telephelyet tartottunk számon. Az Óhalászi-Holt-Tisza partján illetve a Tiszavalki-medencében az úgynevezett Fás-ér parti telepet. Miután az Óhalászi telepen kizárólag kárókatonák fészkeltek, ezért könnyebben kaptunk engedélyt itt a gyérítésre, aminek során csak a közelben lévő rétisas fészkelését kellett figyelembe vennünk.
Az elmúlt néhány év alatt több mint 700 egyedet lőttünk ki itt és igyekeztünk a költést is – lehetőségeink szerint és az előírások betartásával – megnehezíteni. Végül több száz egyed kilövése után, több éves következetes munkával sikerült elérnünk azt, hogy idén és tavaly a maradék állomány sem akart már itt fészket rakni és költeni.
A Fás-ér parti teleppel nehezebb a dolgunk, mert itt több védett madárfaj is fészkel. Korábban jelentős szürkegém, kócsag, bakcsó, selyemgém és kanalasgém állomány fészkelt itt, idén már csak a szürkegém és a bakcsó maradt meg.
Tehát a madárállomány összetételének változása természetvédelmi szempontból sem jó irányba halad. Az agresszív kárókatona az érzékenyebb fajokat kiszorítja. Továbbra is figyelemmel kísérjük a tározó valamennyi területén a kárókatona fészkeléseket, és igyekszünk ezt a minimálisra csökkenteni, hiszen az köztudott, hogy a hal kártételük még így is jelentős.
Forrás: sporthorgasz.eu
