2017.05.26.
A hazai vízgazdálkodás kiemelt fejlesztési feladatai címmel az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Tudományos Tanácsa adott közre pályázati felhívást. A pályázaton az eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal bárki részt vehet. A pályamunkákkal szemben elvárás a fenntarthatóság szemléletének megjelenése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége. A szakmai zsűri témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti.
„A hazai vízgazdálkodás kiemelt fejlesztési feladatai”
Hazánk vízgazdálkodási jellegű problémaköreit alapvetően meghatározza a földrajzi elhelyezkedése. Ebből adódóan egyszerre kell számolni árvízi és belvízi elöntésekkel, valamint az aszályos időszakok megjelenésével is.
Magyarországon az utolsó 20 évben 21 folyó mentén dőlt meg a legnagyobb árvízszint, ebből a Dunán 3 alkalommal, a Tiszán 5 alkalommal, de új rekord árvízszintek alakultak ki a Sajón, a Hernádon, a Murán és több kisebb vízfolyáson is. Az új rekordok rendkívül nagy kihívásokat jelentettek az árvízvédelmi feladatokat ellátó vízügyi szolgálat valamint az egész nemzetgazdaság részére. A rekord árvizek miatt szükségessé váló hagyományos (szerkezeti) fejlesztések megvalósítása rendkívül nagy terhet jelentene a költségvetésnek, ezért szükségszerűvé vált az ágazatban az előrejelzés, a megelőzés (a nem-szerkezeti módszerek) fejlesztése.
Az időjárás szélsőségesebbé válásának következménye a vízgazdálkodás más szakterületein is jelentkezik. A mezőgazdasági termelés biztonságossá tétele, a túrizmus fejlesztése, nem lehet eredményes a vízrendezés és öntözés, a holtág rehabilitáció, vagy nagytavaink vízgazdálkodásának fejlesztése nélkül. Komolyan újra kell gondolni a belterületek csapadékgazdálkodását is, ami nem csak a városias kialakítás és esztétikus városkép, hanem a vízkárok elleni védelem érdekében is elengedhetetlen.
A Vízügyi Tudományos Tanács a szűkebb és tágabb szakterületek szakmai ismeretei és értékes gyakorlati tapasztalatai felhasználása, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek véleményének és javaslatainak megismerése érdekében, a megadott témakeretben pályázatot hirdet tanulmányok, innovációs javaslatok megírására.
A pályázat címe:
„A hazai vízgazdálkodás kiemelt fejlesztési feladatai”
Pályaműveket az alábbi témákban lehet benyújtani:
- A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztési feladatainak kijelölése és teljesítésének feltételei
- A települési csapadékvíz gazdálkodás korszerű módszerei, eszközei és alkalmazásuk elősegítése illetve feltételei
Pályázók köre:
A pályázaton természetes személyek vehetnek részt. Pályázni egyénileg, vagy kollektív munkával, egy vagy több magyar nyelvű művel, eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal lehet.
A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a fenntarthatóság szemléletének megjelenése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás
igényessége1. Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnek az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának feltételei is.
A pályázat díjazása:
A pályaműveket a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért szakértői zsűri bírálja el és tesz javaslatot a díjazásra.
A pályázatra beérkező tanulmányok közül a szakmai zsűri témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti,.
A Pályázat díjazása : Első díj témánként: 300.000.- Ft (bruttó)
Második díj témánként: 200.000.- Ft (bruttó)
Harmadik díj témánként: 100.000.- Ft (bruttó)
A pályázat postára adásának határideje, ajánlott küldeményként: 2017. október 15.
Eredményhirdetés: a Belügyi Tudományos Tanács – az Magyar Tudomány Ünnepe 2017 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett – november havi teljes ülésén.
A pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni:
Vízügyi Tudományos Tanács
1012 Budapest I. kerület Márvány utca 1/D
Formai követelmények
A pályázatok terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) , maximum 2 szerzői ív legyen(egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélen 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).
A szövegszerkesztés során a Times New Roman betűtípust kérjük alkalmazni, 12 pontos betűnagysággal. Táblázatok betűnagysága ettől eltérő is lehet, de ez nem mehet az olvashatóság rovására.
Különösen fontos a pályamű világos felépítése, az egyes fejezetek, részek elkülönülése, a címfokozatok egyértelmű hierarchiája.
A címfokozatokat jelöljük decimális számozással, legfeljebb három szintig (pl. 1.1.2.). Szükség esetén ez alatt is használhatunk alcímet, külön számozás nélkül. A szövegben a címeket emeljük ki félkövér szedéssel és nagyobb betűmérettel, illetve hagyjunk előttük-utánuk üres sort.
1 A feldolgozás igényessége alatt a vonatkozó téma szakirodalmának ismerete, annak alkotó módon való alkalmazása, új szakmai tudományos ismeretek, összefüggések, módszerek és eljárások megfogalmazása, kidolgozása értendő.
A pályaműben szereplő összes képnél, ábránál, táblázatnál szükséges sorszám, cím/aláírás, illetve a forrás feltüntetése. Ha a szerző maga készítette az ábrát/táblázatot, ezt „saját szerkesztés” szöveggel jelölje.
Fontos az ábrákon szereplő feliratok, adatok, skálák hiánytalan és olvasható feltüntetése. Idegen nyelvű szöveget tartalmazó ábráknál szükséges a magyar fordítást is leírni, különösen a szaknyelvi kifejezések esetén.
A kéziratban mind a szó szerinti idézetek, mind a tartalmi idézés (parafrázis) forrását minden esetben külön jelölni kell. A jelölésnek tartalmaznia kell a forrásmű oldalszámát is, illetve jogszabály esetén a konkrét bekezdést, pontot stb. A szövegben a szó szerinti idézetek kezdetét és végét az idézőjelek használatával egyértelműen jelölni kell. Kérjük, hogy szövegközi hivatkozást alkalmazzon (pl. GRAYSMITH, 1976), és a lábjegyzetet, csak fogalommagyarázatra, vagy valamilyen kiegészítő információ megjelenítésére használja!
Az irodalomjegyzéknek minden forrásművet tartalmaznia kell, amelyből szó szerinti vagy tartalmi idézés történt a szövegben. A forrásművek jelölésének pontosnak, teljesnek és egységesnek kell lennie. A forrásművek felsorolásánál az alfabetikus sorrendet kell követni, indokolt esetben csoportosítva azokat (pl. szerzői művek, jogszabályok, adatbázisok). (Az irodalomjegyzékben és a szövegközi hivatkozások formai követelményeit lásd alább.)
Hivatkozások jelölése irodalomjegyzékben:
Önálló mű:
SZERZŐ Neve: Mű címe, Kiadó neve, Kiadás helye, megjelenés évszáma.
pl.: Robert GRAYSMITH: Zodiac, Berkley, New York, 1976.
Tanulmánykötetben megjelent írás:
SZERZŐ Neve: Tanulmány címe = Kötet címe, szerk. SZERKESZTŐ Neve, Kiadó neve, Kiadás helye, évszám.
pl.: KATONA Tibor: Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében = Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára, szerk. JUHÁSZ Zsuzsanna, NAGY Ferenc, FANTOLY Zsanett, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2012.
Ewout H. MEIJER, Peter J. van KOPPEN: Lie Detectors and the Law: The Use of the Polygraph in Europe = Psychology, crime and law, eds. David CANTER, Rita ZUKAUSKIENÉ, Ashgate, Burlington, 2008.
Folyóiratban megjelent tanulmány:
SZERZŐ Neve: Tanulmány címe, Folyóirat Neve, (az illető évfolyam kötetszáma arab számmal – megadása nem kötelező,) megjelenés éve/füzetszám, oldalszám.
pl.: KERTÉSZ Imre: A poligráfos vizsgálat helye a büntetőeljárásban II. rész, Főiskolai Figyelő, 2(1991)/1, 20–30.
Laimutis KRAUJALIS, Aleksandr KOVALENKO, Vitas SALDŽIŪNAS: Legal and practical aspects of using the polygraph in the Republic of Lithuania, European Polygraph, 1(2007)/1, 17–23.
5
Internetes forrás:
SZERZŐ Neve: Tanulmány címe, megjelenés évszáma, oldalszám. Forrás: webcím (letöltés ideje) – Ha nincs megadva évszám és/vagy oldalszám, akkor csak a meglévő információ szerepel.
pl.: Philip TRAEST: Judicial control on the gathering and reliability of technical evidence in a continental criminal justice system, 2011. Forrás: www.isrcl.org/Papers/Traest.pdf (2011. 07. 28.)
Juozas VENCKUS: This site was started to spotlight a polygraph tests usage in Republic of Lithuania, 2011. Forrás: www.polygraph.lt/page2.html (2011. 07. 28.)
Megjegyzések:
A szerző kereszt- és családnevének sorrendje mindig a nyomtatványon olvashatóval egyezik meg, külföldi szerző esetében tehát a vezetéknevet nem emeljük ki a címleírás első szavául. Társszerzők nevei között vessző áll.
A kötet szerkesztőjének neve előtt szerk. szócska áll. Idegen nyelvű kötet esetén az adott nyelvnek megfelelő rövidítést használjuk: ed. (angol, olasz, latin); éd. (francia); Hrsg. vagy Hg. (német).
Oldalszám előtt és után nincs betűjel, csak utána pont. Számok között nagykötőjelet használunk.
Egy könyv 2., 3. stb. kiadására a kiadási évet követő felső index-számmal utalunk: 19642
Ha egy szerzőtől ugyanazzal az évszámmal több mű is szerepel, akkor teszünk egy kisbetűt az évszám után folytatólagosan: (2012a) (2012b)
Ha bármelyik adat hiányzik, értelemszerűen ki kell hagyni.
Benyújtás:
A/4 méretű zárt borítékban kell benyújtani:
1. a pályaművet 2 (azaz kettő) nyomtatott példányban,
2. a pályamű elektronikus verzióját tartalmazó CD-t,
3. normál méretű, lezárt borítékot, melynek tartalma:
a. maximálisan 1 (azaz egy) gépelt oldal terjedelemben a pályamű rövid tartalmi ismertetése;
b. nyilatkozat, melyben a szerző nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke;
c. a pályázó adatait tartalmazó lap.
Adatfeltüntetés:
Az A/4 méretű borítékon a Vízügyi Tudományos Tanács megadott postai címén kívül kizárólag:
a pályamű jeligéje
és a pályamű címe kerülhet feltüntetésre
A lezárt normál méretű borítékon:
a jeligét,
a választott témát,
és a pályamű címét kell feltüntetni.
A pályázó elvárt adatai (melyet a lezárt borítékban kell elhelyezni!):
pályamű címe
pályázó neve (leánykori név is), anyja neve
legmagasabb iskolai végzettsége
munkahely és telefonszám
e-mail cím
mobiltelefon szám
A pályaművön annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!
A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.
A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Vízügyi Tudományos Tanácsot illetik meg.
A Vízügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.
A pályázattal kapcsolatos további információt Reich Gyula a VzTT titkára a rewebt@t-online.hu… címen ad.
Budapest, 2017. április 27.
Dr. Váradi József sk.
Vízügyi Tudományos Tanács
elnök
Más a pályázó azonosításra alkalmas adat megjelölése esetén a pályamű kizárásra kerül!
OVF VÍZÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS
1012 Budapest, Márvány u. 1/D
Telefon: + 36 (1) 225-44-00
ovf@ovf.hu
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG VÍZÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS
Forrás: vizugy.hu
