2018.05.17.
45 évvel ezelőtt, 1973. május 16-án ünnepélyes keretek között avatta fel a Kiskörei vízlépcsőt Fock Jenő miniszterelnök. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) elnöke a korabeli krónika szerint beszédében úgy fogalmazott: „A betonban, acélban, sok millió köbméternyi megmozgatott földben testet öltő teremtő emberi erő megalkotta a magyar vízgazdálkodás eddigi legnagyobb művét, a Kiskörei vízlépcsőt.”
A vízlépcső elsősorban az öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtése érdekében létesült az ország egyik legszárazabb térségében. Az akkori döntéshozók azzal számoltak, hogy Közép-Európában a legnagyobb öntözőrendszer jön majd létre, amely az innen kiinduló Jászsági és Nagykunsági-főcsatornákon keresztül összesen 300 ezer hektáron biztosítja majd az éltető vizet a szántóföldekre, rizstelepekre, halastavakba.
Az eredeti tervekben négy duzzasztási ütemet határoztak meg, a tározó ökológiai változásainak és a várható vízigények figyelembevételével. Az első a vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben valósult meg, gyakorlatilag mederduzzasztást jelentett, a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre. A második ütemet jelentő térségi duzzasztásra öt évvel később, 1978-ban került sor. A hasznos tározott víztérfogat ezzel 96–101 millió köbméterre nőtt a Tiszán érkező vízhozamok függvényében.
1984-ben további 25 centiméteres vízszintemelés történt, így a tározó felülete 127 négyzetkilométerre nőtt, és - nyári duzzasztási szintnél - 123 millió köbméterre bővült a hasznos tározótérfogata.
A mesterséges vízbázist eredetileg Kiskörei-tározóként rajzolták bele a földrajzi atlaszba, a Tisza-tó elnevezést csak egy évtizeddel később, 1988-ban kapta, születési dátuma szerint azonban idén 40 évesnek tekinthető.
A létesítmény együttes azóta is meghatározó szerepet tölt be az egész Alföld társadalmi és gazdasági életében. Körzetét üdülőterületté nyilvánították, ami közvetlenül 13 tóparti települést érint, de közvetetten 46 település turisztikai attrakcióit, szolgáltatásait foglalja magába. Különösen az elmúlt két és fél évtizedben gyökeret eresztett a falusi turizmus, az aktív-, az öko- és a horgászturizmus, sorra létesültek kereskedelmi és falusi szálláshelyek, jöttek létre a kapcsolódó szolgáltatások. A természet pedig egyedülálló ökoszisztémákat „hozott létre” a tározóban és környezetében.
Forrás: kotivizig.hu
